CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Rottyon a koalíció 2026. jan. 24.

Vége a „boldog békeidőknek”, újra fellángoltak a viták a kormánykoalícióban. Andrej Danko, az SNS elnöke nyíltan nekiment Robert Ficónak, mert a miniszterelnök – Danko szerint – ész nélkül, egyeztetés nélkül, koalíciós partnereket megkerülve írta alá az Egyesült Államokkal kötött nukleáris együttműködési megállapodást. És itt most nem valami szerzősdés mellékletének apróbetűs része feletti hisztiről van szó, hanem országos jelentőségű energiapolitikai döntésről.

A történet röviden: Fico Amerikában bazsalygott egy jót, hajbókolt, aláírt. Itthon pedig robbanásközeli állapotba hozta a koalíció és midnen mundért odadobott az ellenzék(i média) kezébe, hogy ők is lőhessék a kormányt.. Danko szerint az USA-val kötött megállapodás előkészítetlen, elhamarkodott, és – kapaszkodjunk – nem is világos, mi a haszna Szlovákia számára. Az SNS vezér kognitív képességeit ismerve ezen nem csodálkozunk különösebben, de vélhetőleg valami ilyesmit ért a dolog alatt: 

kaptunk egy aláírt papírt, de senki sem tudja, mennyibe kerül, mikor lesz belőle bármi, és kinek az érdekeit szolgálja igazán.

És itt jön a pikantéria: Danko nem a liberális ellenzékből üzen, hanem a kormánykoalíció egyik pártjának elnökeként fogalmaz meg éles kritikát. A kapitány szavai nagyjából alá is támasztják a miniszterelnököt érő kritikákat, miszerint Fico egyszemélyes külpolitikát folytat, nem egyeztet a partereivel és – ahogy arról mi is rengeteget írtunk –

a nemzeti szuverenitás védelmének oly' hangzatos retorikája az államhatárokat átlépve köddé válik.

A helyzet groteszk: miközben Fico évek óta azzal kampányol, hogy nem kér idegen befolyást, most egy stratégiai ágazatban köt hosszú távú megállapodást az USA-val – úgy, hogy a saját koalícióját sem vonja be a döntésbe. 

Ez nem geopolitika, nem stratégiai vízió, ez a sarokba szorított vad vagdalkozása.

Danko pedig – aki nem épp a finomkodásáról híres – odáig ment, hogy rendszerszintű problémáról beszél, és még azt is bedobta: talán jobb lenne, ha Fico inkább köztársasági elnök lenne, mert akkor nem kellene minden nap a kormányon belüli feszültségekkel foglalkozni. Más kérdés, hogy Fico nélkül közel sem lenne biztos egy kormányt vezető Smer. Bár jobban belegondolva: pillanatnyilag vele sem. 

Olybá tűnik, hogy ez már régen nem egy kormánykoalíció, hanem politikai lakógyűlés, 

ahol a közös költséget az egyik lakó befizeti, a többiek meg csak a liftben tudják meg, hogy felújítják a tetőt – azt is hitelből. A Fico által megkötött nukleáris megállapodás pedig nemcsak atomenergiáról szól, hanem arról is, hogy ki irányít valójában, és meddig lehet a „nemzeti érdek” jelszavával egyszemélyes döntéseket eladni.

Egy biztos: ha ez így megy tovább, hamarabb fog a történelem szemétdombjára jutni Robert Fico és a pártja, semmint hogy elvégzik az első kapavágást az új atomerőmű megépítéséhez.