ILLIBERÁLIS

Rubio: Az USA azt akarja, hogy minden ország a saját nemzeti érdekében cselekedjen 2026. febr. 17.

 Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnapi látogatásán egyértelmű üzenetet hozott a szlovák fővárosba: Washington nem alárendelt szerepet szán európai szövetségeseinek, hanem partneri viszonyt, és kifejezetten elvárja, hogy minden állam a saját nemzeti érdekeit helyezze előtérbe.

A Robert Fico miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón a kétoldalú kapcsolatok mellett olyan forró témák is terítékre kerültek, mint Venezuela, az iráni atomprogram és Alekszej Navalnij rejtélyes halála.

„A partnereik akarunk lenni. Együtt akarunk működni Európával és a szövetségeseinkkel” – szögezte le Rubio, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok nem kér vazallusi hűséget. A diplomáciai nagyüzem nem véletlen: Szlovákia idén július 1-től veszi át a Visegrádi Négyek (V4) elnökségét, így Washington számára felértékelődött a pozsonyi vezetés szerepe. Az amerikai külügyér kiemelte, hogy földrajzi közelsége miatt Szlovákia véleménye az ukrajnai háború kapcsán nagyon fontos az USA számára.

Forró drót Teheránnal és kemény kéz Venezuelában

A geopolitikai feszültségek kapcsán Rubio elárulta: bár a tavaly júniusi, 12 napos izraeli-iráni háború után megszakadtak a tárgyalások, Washington és Teherán most újra asztalhoz ül. A jövő héten Genfben, ománi közvetítéssel folytatódnak az egyeztetések az iráni atomprogram korlátozásáról. 

Donald Trump elnök azonban nem bíz mindent a diplomáciára: a tárgyalásokkal párhuzamosan tovább erősíti az amerikai katonai jelenlétet a Perzsa-öbölben.

Dél-Amerika kapcsán Rubio nem finomkodott. Elismerte, hogy sok országnak nem tetszett Nicolás Maduro venezuelai elnök amerikaiak általi elfogása és elszállítása, de szerinte ez szükséges lépés volt, mivel a megbuktatott vezetőt narkóterroristának tartják. Venezuela ma sokkal jobb helyzetben van, mint hat héttel ezelőtt, és erre nagyon büszkék vagyunk – tette hozzá.

Békaméreg és szír paktum

A sajtótájékoztató talán legmegdöbbentőbb része Alekszej Navalnij ügyét érintette. Bár az USA nem írta alá azt a friss, öt európai ország (köztük Németország és Franciaország) által jegyzett jelentést, amely szerint az orosz ellenzéki vezetőt 2024-ben egy ritka, ecuadori békából származó toxinnal mérgezték meg a börtönben, Rubio leszögezte: nem vitatják a következtetéseket. Washington egyetért abban, hogy a gyilkosság mögött Oroszország áll.

Szíria ügyében pragmatikus fordulat állt be: az Egyesült Államok a káosz és az ország szétesése helyett az együttműködést választotta a jelenlegi vezetéssel, Ahmad al-Sará elnökkel. A biztonsági helyzet azonban továbbra is törékeny: válaszul arra, hogy decemberben Palmürában egy ISIS-harcos (aki a szír biztonsági erők tagja volt) megölt két amerikai katonát, az amerikai parancsnokság (CENTCOM) az elmúlt hetekben több ezer ISIS-foglyot szállított át Szíriából a biztonságosabbnak ítélt iraki, kurd fennhatóságú börtönökbe.

A látogatás végén Grönland kérdésére Rubio nem kívánt reagálni, de az üzenet így is világos volt: az Egyesült Államok aktívan, de a korábbiaktól eltérő, nemzeti érdekekre alapozó hangnemben kíván jelen lenni a globális és közép-európai politikában.