VÖRÖS PROSZTÓ

Saková: Európa tehetetlen az elszálló áramárakkal szemben – nincs egyezség Brüsszelben 2026. márc. 17.

Brüsszelben tanácskoztak az uniós energiaügyi miniszterek, de a várt áttörés elmaradt. Denisa Saková gazdasági miniszter szerint Szlovákia hiába mintadiák az energiatermelésben, az árak így is az egekben vannak, a Nyugat pedig magára hagyná a keleti tagállamokat.

Hiába termel Szlovákia több és tisztább energiát, mint amennyire szüksége van, a brüsszeli bürokrácia és a nyugati tagállamok ellenállása miatt a hazai fogyasztók mégis kénytelenek mélyen a zsebükbe nyúlni. Denisa Saková gazdasági miniszter a hétfő esti uniós energiaügyi tanácsülés után csalódottan nyilatkozott: a tagállamoknak nem sikerült dűlőre jutniuk az elszálló energiaárak letöréséről, így a döntés most a csütörtöki uniós csúcsra, az állam- és kormányfők asztalára kerül.

A vita hátterében egy mély szakadék húzódik Kelet- és Nyugat-Európa között. Miközben az Irán elleni légicsapások miatt az olaj- és gázárak újra kilőttek, a nyugati országok hallani sem akarnak rendszerszintű beavatkozásról. Ők azt javasolják, hogy mindenki házon belül, az áfa vagy a jövedéki adó farigcsálásával oldja meg a gondjait. Ezzel szemben a szlovák kormány – a közép- és kelet-európai blokkal együtt – azt követeli, hogy nyúljanak hozzá az igazságtalan emissziós kvótákhoz (ETS), amelyek mesterségesen verik fel az áram árát.

Saková rámutatott a rendszer abszurditására: Szlovákia az egyik legfelelősebb uniós tagállam, kiépített hálózattal és jelentős exportkapacitással rendelkezik, az áramárak mégis 10 százalékkal magasabbak a régiónkban, mint kellene. A miniszter szerint tarthatatlan, hogy az áram ára továbbra is a méregdrága gáz árához legyen kötve. „Gondolkodnunk kellene azon, hogy a hazai termelés egy részét gyártási áron tartsuk meg a saját piacunkra, a családok és az ipar számára” – fogalmazott a tárcavezető, utalva arra, hogy a jelenlegi uniós piaci szabályok gúzsba kötik a kormány kezét.

Mivel Brüsszelben lassú az őrlés, a szlovák kormány saját mentőövvel készül a nagyüzemek számára. A CISAB névre keresztelt segélyprogram keretében az energiaigényes vállalatok áramköltségeinek felét térítenék meg, 50 euró/MWh-s összeghatárig. 

Emellett Pozsony azt szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság tegye lehetővé a még fel nem használt uniós források átcsoportosítását az energiaköltségek kompenzálására, megelőzve ezzel az európai ipar végleges versenyhátrányba kerülését az USA-val és Kínával szemben.