ZSÍR

Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! 2023. márc. 18.

Március 21-én, a tavaszi nap-éj egyenlőséggel beköszönt a tavasz, az új élet kezdete. Ilyenkor ülik névnapjukat a Sándor, a József és a Benedek nevet viselők. Ezeken a napokon ismételt a népi regula, miszerint „Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget”.

Március 18-án, a Sándor napjával kezdődnek azok a jeles napok, melyeket a népi kalendárium is számon tart. A népi hiedelem szerint, az első, igazán meleget hozó nap. „Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható„ – tartotta a népi regula.

A népi kalendáriumok márciust tartják a legmozgalmasabb hónapnak, hiszen március közepén hivatalosan is vége a télnek.

Eleink ennek értelmében tartották számon a tavaszi munkálatokat, melyeket így olvashatunk a régi kalendáriumokban:

A paraszti udvarokban megszaporodik a munka, a teendő, mind a szántó-vető emberek körében, mind az állattartó gazdák udvaraiban.
Sándor, József és Benedek a zsákjukban hozott meleggel becsukják a tisztaszobák ajtóit, ahol nemrég még állt a szövőszék, az asszonyok befejezik a szövést, fonást.

József-napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, mit véglegesen csak György napján hagytak kint egészen őszig a szabadban.
Népi megfigyelések szerint József napján szólalnak meg először a madarak is, mert ezen a napon „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.
József napon repülnek ki először téli bezártságukból a méhrajok. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz. A gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.”

A gólyák is ekkor térnek vissza hosszú útjukról, és ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.
S ha már melegedni kezdett, a férfiak hozzáláttak a kinti munkához.
El lehet vetni a borsót, fehérbabot, a zabot, a répát.

József-napkor különösen figyelték az időjárást is, hiszen negyven napra lehetett következtetni belőle. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér.
Amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor.
Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendölt arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.

Benedek a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár.“
Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
A Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.
A Benedek napján ültetett hagymát a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak.

Bízva a népi megfigyelés pontosságában, várjuk, hogy Sándor, József, Benedek valóban elhozza számunkra a meleget.