AMMARHA!

Sárai Erika: Wrocław, a törpék városa 2023. jún. 24.

Lengyelország harmadik legnagyobb városa talán kevésbé híres, mint Krakkó vagy Varsó, pedig legalább annyira szép és érdekes.

Egy kis földrajz

Wrocław a maga közel 673 000 lakosával Lengyelország harmadik legnagyobb városa és az Alsó-sziléziai vajdaság fővárosa. Az ország nyugati részén, az Odera folyó partján fekszik, amely több szigetecskét is létrehozott a városban. Ez a romantikus látkép méltán akasztotta a városra a „Lengyelország Velencéje” címet.

Egy kis történelem

A város maga az élő történelem. Már i.sz. 1000-ből is találni róla feljegyzéseket. Több néven is emlegették a múltban, a legismertebbek: Vratislavia, Bresslau, Presslau, Breslau és Wratislaw. Magyar neve Boroszló.

1335-ben, több év cseh-lengyel rivalizálás után Wrocławot a cseh királyság kapta meg. 1469 és 1490 között a város Sziléziával együtt Magyarországhoz tartozott, majd az 1740-es évekig ismét Csehország részét képezte. 1526-tól a Habsburg birodalom része volt, a lakosság függetlenül szláv származásától túlnyomórészt német ajkúvá vált. Az osztrák örökösödési háború után Mária Terézia egész Sziléziát, így természetesen Wrocławot is átadta Poroszországnak. 1918-ig királyi székvárosként működött, majd tartományi főváros lett belőle egészen 1945-ig.

A II. világháborúban, 1945-ben a város hosszú ostrom után megadta magát. Az összecsapás mintegy 40 000 emberi életet követelt. A háború után, 1945-ben a Potsdami konferencia döntése értelmében a város Lengyelország közigazgatása alá került, a német túlélőket erőszakkal kitelepítették, de sokan önként is távoztak.

Látnivalók

A II. világháború sajnos Wrocław épületeinek 70%-át tönkre tette. A városvezetés az 1960-as évektől kezdve azon munkálkodott, hogy restaurálja a belváros szebb időket is látott történelmi épületeit. A gyönyörű, színes rengeteg közt sétálgatva nem nehéz kitalálni, hogy az igyekezet nem volt hasztalan. A hatalmas főtéren, azaz a Ryneken sétálgatva, a felújított házak oromzatában elmerülve könnyen elfelejtheti az ember, hogy nem egy északi fekvésű ország városainak látványában gyönyörködik. A tér körüli épületek különböző stílusban épültek: a gyűrű középső részét (németül: Tritt) a régi, aszimmetrkius szerkezetű városháza, az új városháza, valamint számos polgárház alkotja.

Akad templom bőven, ameddig a szem ellát. Az óvárosban is találkozni jó párral, de az Ostrow Tumskit (Dóm-sziget) kimondottan a gótikus templomokról nevezték el. Már a történelmi épületek rengetege is elárulja, hogy ez a rész volt az egykori városmag. A város egyik legmeghatározóbb látnivalója, a Keresztelő Szt. János katedrális is itt található, amelynek tornyából egyenesen festői kilátás nyílik a városra.

Az egyetemisták is nagyban hozzájárulnak a város pezsgő, nyüzsgő atmoszférájához. Wroclaw egyetemi város, felsőoktatási rendszerét 22 intézmény alkotja, amelyek 289 tanulmányi programot kínálnak. Legrégibb közülük az 1702-ben alapított Wroclawi Egyetem, amelynek aulája, az Aula Leopoldin bármelyik barokk templomot kenterbe ver.

Senki ne lepődjön meg, ha a városban sétálgatva több aprócska törpeszoborral is találkozik! Wrocławot a 10. században alapították, de a „törpehagyomány” csak az 1980-as években kezdődött. 

Városszerte háromszáznál is több törpe-szobrocska található, és eredetük egy „Narancs alternatíva” nevű csoporthoz köthető, amely békés eszközökkel próbált fellépni a kommunista rendszer ellen. 

Mivel a hatóságok rendszeresen eltüntették ellenállásuk jelképét, a falfestményeket, a szervezet tagjai törpéket kezdtek el a falakra rajzolni. 2001-ben a szervezet találkozóhelyén felállították a legelső törpeszobrot, ezután kezdett megjelenni a több kisebb törpe szobor a város különböző pontjain.