
LIBERNYÁKULUM
Se Kaja, se pija, padlót fogott a Leyyen dinasztia
2025. márc. 1.


Nehéz héten van túl a saját liberális buborékdimenziójának párhuzamos világában élő európai globalista elit. Nemcsak a Kaja Kallas nevű ész(t)aki amazonnak nem sikerült megtalálnia a kilincset az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio dolgozószobájának ajtaján, de az EU főbanyájának szerelmetes juha, üdvöskéje, és banki értékeltüntető trezormacija, Volodimír Zelenskijt is, a nagy kiárusításra váró, ásványkincsekkel megrakott puttonyával és arcával együtt vágták ki a Fehér Házból, hogy Kijevig a taknyán csúszott.
Persze csúszás közben még simán felnyalták előtte a járdát az európai elit gazemberei és a vérszomjas trotlik, nehogy lekopjon az arcáról a vastag bőr, ami az ukrán legalizált fehér portól nőtt neki az elmúlt években..
Néha nem árt az embernek megismerkednie a reális élettel is, jó, ha szembeköszön a valóság az utcán, vagy az orális irodában, mert akkor legalább megtudja, hogy az álomvilág, amelyben él, legfeljebb a Weber-i és poloska mételyi Csipke Józsika mesékben létezik, de a valóságos élet teljesen más.
Az internet tegnap felrobban az amerikai elnök, Donald Trump, és J.D. Vance alelnök, valamint az ukrán elnök Volodomír Zelenskij szóváltásától, melyet csak nagyon visszafogottan és teljes csendben, a TV-t lehalkítva, nézve lehetne tárgyalásnak nevezni.
Az egyszerű, átlagembernek ritkán sikerül ilyen ínyencségbe beleszaladnia, mert ezek a megbeszélések, az ilyen stílusú kioktatások általában 50 vagy 100 évre titkosítva szoktak a jótékony feledés homályába merülni.
Élvezzék ki minden másodpercét, mert az ilyen pillanatok ritkábbak, mint a Halley üstökös feltűnése az égbolton.
A zöld kis bunkó, aki illemtanból is megbukott tegnap, azt hitte, hogy most is a szellemekkel táncoló Biden elnökkel kvatyerkázik, aki nem egy tárgyaláson is beszélgetés közben elaludt.
Trump éber volt, és Zselé biztonsági garancia követeléseinél 20-ra lapot húzott, és nyert, mint Chuck Norris a vak ultin.
A sárga-kék Zászlóanyák Brüsszeli Egyesülete most éppen bérsiratóasszonyok toborzásába kezdett, mint egykoron a Dunaszekcsői Tamagocsi temetőben a japán turisták számára fenntartott Tamagocsi sírhelyek előtt az ügyes magyar vállalkozók, és az EU parlamentben, ahol bizonyára sokkos állapotba kerültek a liberális luvnyák, most közadakozás indul Zelenskij elnök tölténytárának feltöltésére.
Ha lenne még az ukrán népben erő (sajnos ez a legvalószínűtlenebb, három évnyi öldöklő lelki nyomor után) akkor a zöld manó hazaérkezésekor, már amennyiben ezt a Fehér Házi jelentet nem cenzúrázták ebben a minta európai demokráciában, szőlőkarókkal zavarnák el ezt a házi bohócot az országból.
Gondjai nem lesznek, hiszen ő, és kazár garnitúrája már hízóra lopta magát és életük végéig csak azon kell törniük a fejüket, hogy a KGB meg ne találja, és le ne vadássza őket, ami nem valószínű, ha a Földön maradnak.
Esetleg ebben segíthet nekik Elon Musk néhány kölcsön próbarakétával.
Ha az űrig, amely nem a két fülük között van, eljutnak még, megmenekültek, és mielőtt éhen halnának, vagy szomjan halnak, vagy lefagyasztják magukat mindaddig, amíg az emberség fel nem találja az emberi élesztő- és olvasztótégelyt, vagy a pokolban ki nem olvadnak maguktól.
A helyzet annyira komikus, hogy szinte már tragikus, és félő, hogy ennek az utóbbi drámai változata fog felülkerekedni a a sértett hiúságában, és egójában porig alázott bárzongoristán, ami a megmaradt, még nem dezertált ukrán katonáknak semmi jót nem jelent, akik hamarosan megtudják azt, milyen amerikai támogatás nélkül harcolni egy nagyhatalommal szemben.
Őket, és hátrahagyott, kiszolgáltatott családjaikat sajnálom igazán, és imádkozok, hogy ez az őrület mielőbb véget érjen.
Igazából most kéne abbahagyni, elfutni elrohanni, ahogyan Kovács Kati is megmondta már. Ezt még zongorázni is el tudná Zselé a farkával. Félő, hogy az EU agyhalott, liberális vezetői a pénteki Zselé Trump csúcsból azt fogják levonni, hogy most már az európai államoknak kell átvenniük teljes terjedelmében ennek az értelmetlen és már régen elveszített háborúnak minden terhét, beleértve a katonait is.
Mert ilyen arcvesztést, amit most be kellene ismerniük, hogy egy fogatlan Európa az orosz fronton, egy forró kávé kihűléséig sem tartaná magát, aligha lehetséges.
Már látom a vesztesek koalíciójának fetrengését és nyilatkozatháborúját, a szócsaták vérgőzös törökfürdőjének gőzködében egymást kereső nímandjait, mellyel a végsőkig kitartanak a dicsőséges Nagyúr, és hős , megvezetett népének harca mellett, örök időkre és még azon is túl egy napig.
Egymást fogják túllicitálni a nagyotmondásban és a hűségeskük felolvasó estjein a mostani brüsszeli csúcson, hogy bűnösöket és árulókat keressenek majd, akik ezért felelősek, természetesen önmagukon kívül, mert ők élnek –halnak a Szláva Fuckraináért, és aki nem társ a gyilkolásban, az bűnös.
És tudjuk, hogy bűnösök közt cinkos aki néma. Brüsszelben már festik a piros vászonra az új, régi, kommunista és Marxista ízű jelszavakat, és mi úgy érezhetjük - Kedves jelszó - mintha a régi volnál.
Egy a jelszónk tartós béke, állj közénk, és harcolj érte!
Azt hittem, hogy ezt már nem kell leírnom többé. Tévedtem. A világ a békére vár, de a vérszagra gyűlő globalista éji vad szemei, még vérben forognak. Még nem volt elég a halálból a nyomorúságból. a pusztításból . Még nem fosztották ki eléggé az európai népet. Még van kit feláldozni a Rohadtcsildek családi oltárán, csak vigyázzanak, nehogy rájuk dőljön a kereszt.

Hrubík Béla


