ILLIBERÁLIS

Sikerült módosítani az Alaptörvényt 2025. ápr. 14.

Győzött a józan ész Magyarországon. Felkészül Fico? Száznegyven igen, huszonegy nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta hétfőn az Országgyűlés az Alaptörvény tizenötödik módosítását.

Az Alaptörvény módosítása az alábbi témákat érinti:

• Az ember férfi vagy nő lehet: vagyis a rendelkezés alapján két biológiai nem létezik, a férfi és a nő. A “születési nem megváltoztathatóságának tilalma egyértelművé teszi, hogy az állam a biológiai valóságot tekinti alapnak a jogalkotásban és a társadalomszervezésben egyaránt”. Az alkotmányozó a módosítás szükségességét a gyermekek védelmével indokolja, amellyel a módosítás biztosítja a “gyermekek természetes fejlődési folyamatát”, valamint megakadályozza, hogy “a gyermekek ideológiai vagy társadalmi nyomás alá kerüljenek”.
• Ehhez kapcsolódik az a módosítás, amely rögzíti, hogy “minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz”.
• A készpénzzel történő fizetés jogának alapjogként történő rögzítése: Az indokolás értelmében “a módosítás illeszkedik azon nemzetközi törekvések közé (így például hasonló alkotmánymódosításra került sor Szlovákiában is), amelyek különféle megfontolások alapján fontosnak tartják a bankjegy, illetve pénzérme formában megjelenő hivatalos fizetőeszközök fennmaradását az elektronikus fizetési eszközök egyre gyorsabb térnyerése mellett is”.
• A kábítószerek előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmának alkotmányos szintre emelése: Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.
• Az ügyész szolgálati jogviszonyának emelkedése: A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn.
• Veszélyhelyzet kihirdetése: A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.

Így kell ezt csinálni!