CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Šimečka még mindig az előrehozott választásokról gagyog, nagyon akarja a miniszterelnöki széket 2025. márc. 3.

Az ember a libsiktől már megszokta, hogy bármiféle érdem és főleg alkalmasság nélkül akarják megmondani, merre van az előre. A csacsiságok hangoztatása Szlovákiában mindig értő fülekre talál, így a sokat szajkózott badarságokat sokan képesek tényként elkönyvelni. Így van ez a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka esetében is.

Egy kormányválságot az ellenzék minden esetben megpróbál a saját szájíze szerint magyarázni a választóknak, így a TA3 hírcsatorna V politike című műsorában is mondott néhány cifrát a képviselő. Példának okáért az nem zavarja ezt a fene nagy demokratát, hogy a hatályos törvények és az alkotmány értelmében továbbra is a kormánykoalíció belső ügye, hogy mihez kezdenek a helyzetükkel, továbbra is mint egy hisztis óvodás, előrehozott választásokért sír. 

A vitapartnere, a belügyminiszter Matúš Šutaj Eštok szemére vetette, hogy 76 képviselőjük van jelenleg, ami éppen elég a kormányzóképességhez, ám szerinte ez csak káoszt teremt. 

Az embereket nem érdekli, hogy 79 vagy 76 képviselőnk van

– jelentette ki a belügyminiszter.

A progresszív észkombájn már egyenesen duplájára növekedő költségeket vízionált, ám a belügyminiszter jól kiosztotta őt:

Amikor a miniszterelnök megkérdezte, hogy önök mit javasolnak (az államháztartási hiány konszolidációjára – szerk.), már bocsánat, de összecsinálták magukat, mint a kisfiúk.

A progresszív vezér már a leendő kormánykoalíciót is megálmodta: a KDH és az SaS szerinte benne van a buliban, és ha a Demokraták is bejutnak a parlamentbe, ők is potenciálisan partnereknek tekinthetők,

egyedül Igor Matovič zárta ki az együttműködést a PS-sel.

Persze a pökhendi titán most már hajlandó volt a költségvetésről okoskodni (eső után köpönyeg, ugyebár), egyenesen azt vetette a kormány szemére, hogy

500 millió eurót is megspórolhattak volna, ehelyett egy új minisztériumot hoztak létre 100 millió eurós költségvetéssel.

Épp csak azt felejtette el, hogy 2,7 milliárd eurós lyukat kellett befoltoznia a kormánynak, és ebben – hangozzék bármennyire is cinikusan – 100 millió eurós tétel nem igazán tekinhető nagynak.

Šutaj Eštok sem maradt el a csípős replikával, vitapartnere szemére vetette, hogy ezt a bizonyos konszolidációt épp Šimečka megálmodott koalíciós partnerei – Matovič, Naď, Heger, Ódor – lapátolták össze, vagyis őket terheli a felelőség.

A beszélgetés vége felé mutatkozott meg igazán Šimečka valódi arca, amikor felmerült, hogy számol-e a magyargyűlölő Ivan Korčokkal, mint lehetséges miniszterelnök-jelölttel:

Én leszek a miniszterelnök a győztes párt vezeteként.

Önbizalomban nincs hiány. Más kérdés, hogy képességekben, felkészültségben és valóságérzékelésben meg bőven.

Kibújt az NGO-szög a zsákból!

Noha eddig következetesen tagadta Šimečka, hogy köze lenne a kormány által is megpedzegetett civil szervezetekhez, amelyek külföldi finanszírozásban részesültek, illetve nem tudnak elszámolni az Európai Unió felé bizonyos támogatások kapcsán, végül 

elismerte, hogy az édesanyja és az élettársa is vezet polgári társulatokat, de úgy véli „nincs abban semmi rossz”.

De abban van, hogy ezeket a kapcsolatokat ezidáig következetesen tagadta. 

Mit várjunk akkor tőle ezek után?