CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Simon Böske – a zsidó szépségkirálynő, aki a világ előtt állt ki a megcsonkított Magyarországért 2026. jan. 6.

Kilencvenhét évvel ezelőtt egy húszéves magyar lány neve járta be a világsajtót. Simon Böske nemcsak szépségével, hanem műveltségével és hazaszeretetével is lenyűgözte Európát, ám sikereit beárnyékolta a kor feszült politikai légköre és a későbbi tragédiák.

A keszthelyi Sétáló utcából indult Böske, azaz Simon Erzsébet karrierje, aki egy művelt, polgári család gyermekeként nőtt fel. A járási főorvos lánya, a sport és a zene mellett nyelveket tanult, és a korabeli szokásokhoz híven gyakran tűnt fel a városi korzón. Itt figyelt fel rá a környezete: barátnői biztatására jelentkezett a Színházi Élet szépségversenyére. 16 éves volt, amikor az olvasók megszavazták a keszthelyi Korzó Szépének, majd Siófokon már a Balaton Tündéreként tündökölt.

Az első hivatalos Miss Hungária választást 1929. január 6-án, Budapest belvárosában rendezték meg. A 218 induló közül Simon Böske bizonyult a legszebbnek, aki édesanyja ösztönzésére vágott bele a versenybe, és bár fél órát késett a döntőről, végül az ő fejére került a korona.

Miután a Himnusz hangjai mellett hivatalosan is szépségkirálynővé koronázták, az egész ország őt ünnepelte. Ezzel egy csapásra a közönség kedvencévé vált. Fotóit gyűjthető kártyákon árusították, a balatoni éttermekben pedig külön fogást, a „Fogas á la Miss Hungáriát” keresztelték el a tiszteletére.

A hazai siker megnyitotta az utat Párizs felé. Böske az édesanyja kíséretében, a legendás Orient expresszen utazott el a Miss Európa versenyre. A francia fővárosban 16 nemzet lányai közül választották a legszebbnek. A diadal után filmszerepekkel ostromolták, hírességek keresték a kegyeit, még egy selyemgyár is mintát kívánt elnevezni róla. Bár a koronával járó 20 ezer dollár mellé a francia Riviéra luxusát is élvezhette, a csábító külföldi ajánlatokat sorra elutasította. Kiváló nyelvtudásának köszönhetően az újságírókkal is közvetlenül szót értett, nyilatkozataiban pedig bátran kiállt a trianoni tragédia sújtotta Magyarország mellett. Trianon-jelvénnyel a ruháján vett részt a fogadásokon, amiért egy tudósító meg is jegyezte: „Ez a lány többet tett a magyar ügyért, mint a politikusok a beszédeikkel.” Sikere azonban nem volt felhőtlen, míg a zsidó sajtó az antiszemitizmus feletti győzelemként ünnepelte őt, a szélsőjobboldali lapok származása miatt támadták. Itthon „Miss Palesztinának” csúfolták, és kétségbe vonták magyarságát. Böske, akinek elege lett a méltatlan támadásokból és a hirtelen jött hírnévből, visszavonult. Nem élt a tengerentúli lehetőségekkel, és az amerikai Miss Universe versenyre már el sem utazott.

Élete későbbi szakasza már nem a csillogásról szólt. Böske először egy gazdag textil-nagykereskedőhöz, Brammer Pálhoz ment feleségül, ám a házasság hamar közös megegyezéses válással végződött. Második férjével, Jób Dániellel, a Vígszínház művészeti vezetőjével a holokauszt borzalmait bujkálva vészelték át. Bár ők életben maradtak, Böske szülei és rokonai odavesztek a deportálások során.

A háború után az egykori világszépe teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Súlyos betegséggel, agysorvadással küzdött, amely lassanként megfosztotta a mozgástól és a beszédtől is. 1970-ben, elfeledve, mindössze 61 évesen hunyt el Budapesten. Ma a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Nyitókép: ujsagmuzeum.hu