MAGYAR KÁRTYA

Soltész nem nyugszik, ismét a magyarokkal riogat 2022. máj. 4.

Az Arpád Soltész nevezetű publicistát már a NAKA is vizsgálja (bár lehet, hogy egy szakorvosokból álló kollégiumnak kellene górcső alá vennie az újságírót), ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy ismét a magyarok ellen uszítson a legújabb írásában. A magyar származású újságíró alig néhány héttel a legutóbbi kirohanása után már nyíltan nácizza Magyarország kormányát.

Nehéz eldönteni, hogy a kattintásvadászat, a sima rosszindulat vagy a rosszul tájékozottság az oka annak, hogy Soltész baromságaival mérgezi az amúgy is terhelt szlovák-magyar viszonyt. Ezúttal Oroszország és Magyarország között vont párhuzamot, melyben a Szovjetunió feltámasztásának putyini célját a szlovák nacionalisták által minden magyar megnyilvánulásba belelátott magyar határrevízió igényének tévképzetéhez hasonlítja.

Soltész a kontextusból kiragadva idézi Orbán Viktor 2020. június 4-i beszédét, miszerint csak az államnak vannak határai, a nemzetnek nem. A publicista e sort ugyanis a magyar irredentizmus legeklatánsabb bizonyítékának tartja, nem érezve, netán szándékosan félremagyarázva annak épp ellenkező élét, vagyis azt, hogy nincs szükség határrevízióra az Európai Unió tagjaként. 

Persze ebből egyből következik, hogy Orbán Viktor kormánya alig várja, hogy rátegye a kezét Kárpátaljára, ami egyenes út a Felvidék visszacsatolásához. 

Több se kell a magyarellenes hangulatkeltésre mindig reflexből ugró szlovák nacionalistáknak! 

Arpád Soltész igyekszik egyet rúgni a magyarokban, mintegy nevetségessé téve olyan mondatokkal, mint hogy az a katonai szövetség még sosem nyert háborút, amelyiknek Magyarország a tagja volt, vagy akinek Magyarország a barátja, annak nincs szüksége ellenségre.

Itt érdemes a szlovák katonai szövetségek opportunista magatartásáról is megemlékezni, valamint arról, hogy milyen bátran ugrottak bele eddig például egy Lengyelország elleni kalandban 1939 szeptemberében. Persze most nem az a témánk, hogy ki, mikor és miért kezdett háborút vagy állt át a korábbi ellenséghez. Ez a téma azért forróbb talaj lenne a szlovák önkép szempontjából.

De térjünk vissza az ominózus cikkre. Azon már meg sem lepődünk, hogy a homályos érvelésekben csak úgy repkednek az olyan jelzők, mint a primitív, a fasiszta vagy a náci.

Soltész – valószínűleg maga sem tudta miért – még a Slovnaftot is belekeverte, amiben egyféle magyar imperializmust lát bele, mivel a szlovák olajvállalat többségi tulajdonosa a magyar MOL. Hát lelke rajta.

Arpád Soltész magyarellenes kirohanásaira nincs értelmes magyarázat. Valamikor a múlt század kielncvenes éveiben még napirenden voltak az ilyen írások, a 21. században már csak a teljes érdekteleneségbe belefeszülő, a botrány-újságírás szalmaszálba belekapaszkodva felszínen maradni próbálók szánalmas vergődésésnek iskolapéldái. Egy polcra valók Ján Slotával, Bugár Bélával és az Új Szóval.

Legutóbb Németh Titusz jelentette fel a publicistát közösségek elleni izgatás ügyében. Soltész most csak ráerősített arra, hogy megalapozott a vád. 

Forrás: plus.noviny.sk, P7

Nyitókép: Trouw