VÖRÖS PROSZTÓ
Spanyolország lassú haláltusája
2024. febr. 21.
A legnagyobb kincs a gyermek. Azt hiszem erről minket, konzervatívokat nem kell győzködnie senkinek sem. A gyermek Isten ajándéka, de ugyanakkor nemzet jövője is, vagyis gyermek nélkül nincs jövő.
Olvasom a legújabb, döbbenetes számokat. Ezúttal Spanyolországból érkezik a pofon: tavaly 322 ezer gyermek született az országban, 6600-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 2%-os csökkenés. Mi az a két százalék – kérdezhetnénk. De ha kontextusba helyezzük ezt a két százalékot, irdatlanul képen töröl a valóság: 2013-ban még 424 ezer gyerek született Spanyolországban, és egy így – 10 év alatt – már 24%-os csökkenés!
És még mindig lehet fokozni a döbbenetet: a 40 év feletti anyák száma 19 százalékkal nőtt a múlt évben, arányuk elérte a 10,7 százalékot. A 25 év alatt szülő nők száma 26 százalékkal csökkent, arányuk 9,4 százalék volt 2023-ban.
Mit jelentenek ezek a számok, és miért fontosak számunkra? Hát azért, mert az Ibériai-félszigeten zajló események tökéletesen kirajzolják, mi történik akkor, ha a kereszténység helyét átveszi a fejekben az istentelen woke ideológia.
Egykoron Spanyolország számított a katolikus megújhodás egyik legfőbb támaszának, ám mára már jócskán megváltozott a helyzet:
ma már csupán a spanyolok 52%-a tartja magát katolikusnak, ráadásul azok két harmada nem gyakorló hívőként tekint magára.
Vagyis a közel 46 milliós Spanyolországban mar már csak 16-17%-a gyakorló katolikus!
Az országban egyre gyarapodó muszlim, buddhista, protestáns és egyéb vallást követő közösségek még leginkább csak statisztikai adatként kezelhetők, ám a 44%-nyi nem hívő lakos már komolyan megkongatja a vészharangokat.
1982 óta eltelt 42 évből csupán 14-ben volt jobboldali kormánya Spanyolországnak.
Bár nem ismerem jól a spanyol politikai viszonyokat, pár évvel ezelőtt volt szerencsém néhány spanyol fiatallal beszélgetni egy nemzetközi rendezvényen. Az egyik tizenéves lány folyamatosan Lenint, Che Guevarát, illetve sarló-kalapácsot ábrázoló trikókban jelent meg az egyes paneleken (és templomlátogatásokon!), így megkérdeztem, miért hord ilyen trikókat. Azt felete, mert ő kommunista. Amikor megkérdeztem, hogy mit tud a kommunizmusról, annak bűneiről (mivel mi elég sokat megtapasztaltunk belőle a második világháború után Közép-Európában), csak annyit válaszolt, gyűlöli a Spanyol Királyságot, és azzal faképnél hagyott.
Akkor le is szűrtem, hogy számára a lázadás a Franco tábornok utáni Spanyolországban egy kommunista utópia kergetése, ahol a polgárháború kommunista-szimpatizáns partizánjai amolyan demokráciát védő romantikus hősökként jelentek meg. Számára a mélyen vallásos Franco, illetve az örökségeként értelmezhető királyság valóban maga a földi pokol lehet.
A fentiekből kitűnik, hogy lennie kell összefüggésnek a keresztény hit gyakorlásának elhagyása, a szocialista kormányok és a gyermekvállalás visszaszorulása között. Nem is kicsi.
A baloldal az elmúlt másfél-két évtizedben teljesen beállt a ma már woke-nak nevezett progresszív, minden hagyományt eltörölni kívánó, de helyébe csak nihilt hozó ideológia mögé. Ennek az ideológiának az egyik sarokköve a hagyományos társadalom erodálása, különös tekintettel a család felszámolására. A Valósítsd meg önmagad! a Légy minden, ami lehetsz! (tehát nagyon woke) jelszavak burkoltan a gyermekvállalás idejének minél későbbre tolását, de még inkább a teljes kiiktatását sugallják a nők számára, így semmi meglepő nincs abban, hogy Spanyolország szép lassan az emberi társadalom paródiájává vált.
Mert egy olyan közösség, ahol nem a gyermek a legnagyobb érték, nem lehet semmi más, csak paródia, torz utánzat.
A fentikeből, gondolom, mindenki számára világos, hogy miért fontos tanulnunk mások hibáiból. Spanyolország megindult lefelé a lejtőn, és vajmi kevés esélye van rá, hogy megálljon, netán visszakapaszkodjon. Ahhoz előbb újra meg kellene találnia a hitét, hogy újra gyökeret tudjon ereszteni. De amíg a jóemberkedő, önmegvalósító woke tompítja el az emberek józan ítélőképességét, nem számíthatnak semmi jóra. És ez intő jel mindannyiunk számára (ez most burkolt felszólítás akart lenni az előttünk lévő választásokon a konzervatív értékrendet képviselő(??) Magyar Szövetségre való voksolásra).
Nem akarok demagóg lenni, nem mondom azt, hogy Istennek és a hazánknak (mi magyarok: a nemzetünknek) tartozunk azzal, hogy gyermeket hozunk a világra és nevelünk fel, csupán egy elgondolkodtató utolsó statisztikai adatot hozok a végére.
Spanyolországban tavaly 435 ezren hunytak el, vagyis 100 000 fővel csökkent a lakosság – még a növekvő migráció mellett is! Ez 10 év alatt már 1 millió fő lesz. Mikor kongassuk meg a vészharangot, ha nem most?
Nyitókép: lastminute.com