LIBERNYÁKULUM

Svájcban a zöld pártok nagyon megzuhantak 2023. okt. 24.

Október huszonkettedikén tartottak parlamenti választást Svájcban. A gazdag alpesi ország politikai rendszere gyökeresen eltér a többi országétól, mivel a kormányalakítás nem koalíciós tárgyalások függvénye.

A négy hivatalos nyelvű ország (német, francia, olasz, rétoromán) a különböző kultúrák metszéspontjában van és föderatív berendezkedésű. A Szlovákiánál hajszálnyival kisebb, ugyanakkor körülbelül dupla népességgel rendelkező ország kantonokra és félkantonokra oszlik. Ezek nagyon nagy mértékben autonóm módon igazgathatják magukat minden olyan ügyben, ami nincs explicit módon a szövetségi törvényhozás jogkörébe utalva.

A kétkamarás parlament felsőháza (Ständerat) 46 képviselőből áll. Minden kantont 2, minden félkantont 1 mandátum illet meg. (A félkanton kifejezés erre a mandátumszámra vonatkozik, egyebekben, például a helyi törvényhozás jogköreit illetően egyenlőek a félkantonok és a kantonok.) Mivel sok felsőházi mandátum kiosztásához második fordulóra van szükség, itt még nem dőltek el teljesen az erőviszonyok.

Az alsóház (Nationalrat) 200 képviselőjét népességarányos rendszerben választják meg.

A parlamenti választások eredménye nincs közvetlen kihatással a kormányalakításra, ugyanis a 7 főből álló kormány tagjait a legerősebb pártok delegálják. Az államfő személye a kormánytagok közül, rotációs alapon az egyik tag, évenkénti váltással. (A legújabb szlovák választási eredmény alapján képzeljünk el egy 2 Smer – 2 PS – 2 Hlas 1 Egyszerű Emberek összeállítású kormányt.)

A Nationalrat 200 mandátumából 62-t szerzett a jobboldali SVP. második helyezett a baloldali SP, míg a harmadik helyen, fej-fej mellett a jobbközép pártok (CVP és BDP) egyesüléséből létrejött Közép (29) és a liberális FDP (28) mandátum áll. (Az előző ciklusban az FDP-nek volt 29, a Középnek pedig 28 mandátuma, most minimálisan fordult a sorrend.)

Jelentősen zuhant az előző választás nagy nyerteseinek, a zöld pártoknak (Zöldek és Zöldliberálisok) a népszerűsége. A Zöldek 23, a Zöldliberálisok 10 mandátumot szereztek. A Zöldek 5, a Zöldliberálisok pedig 6 mandátumot buktak el. A Zöldek frakciójában ülő 1-1 szélsőbaloldali kispárti politikus is kiesett, így a frakció vesztesége még nagyobb, mint önmagában a párté.

A Zöldliberálisok, akik a Zöldektől szakadtak ki új pártként még két évtizeddel ezelőtt, az FDP-vel együtt a liberális pártcsaládhoz tartoznak. Míg a svájci Zöldek baloldali párt, a Zöldliberálisok igyekeznek az ökopolitikai célkitűzéseket piacpárti gazdaságpolitikával ötvözni.

Bejutott még 1-2 mandátummal több, kisebb protesztpárt is, köztük az egy ciklusnyi kényszerű szünet után visszatérő CGP. A Genfben és környékén aktív párt fő témája, hogy a helyiektől a határ francia oldaláról ingázók elveszik a munkát, ezért előnyben kéne részesíteni a helyi lakosokat.

Az SVP kilenccel növelte a mandátumainak számát. Míg a zöld pártoknál komoly veszteséget jelent a mandátumszám csökkenése a pártnak, frakciónak járó állami támogatásban is, az SVP jóval több pénzt is kap, mint eddig.

Svájcban egyébként a klasszikus politikai döntéshozatal mellett nagyon nagy szerepe van az úgynevezett közvetlen demokráciának. Ez azt jelenti, hogy szinte minden kérdés eldöntéséhez ügydöntő népszavazást írnak ki.