A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Orosz harckocsi 550407

Szabó József: csak idő kérdése, hogy az ukrán haderőt mikor darálják be az oroszok 2022. aug. 26.

Mészáros Anikó - Magyar Szövetség Mészáros Anikó - Magyar Szövetség

„Csak idő kérdése, hogy az ukrán haderőt mikor darálják be az oroszok” - írja legújabb facebook-bejegyzésében Szabó József. Szemle.

Ukrajna…

Mi is történik most?

Olvasom és nézem a híreket, a különböző hírcsatornákat és csipegetem az infókat.

A CNN ma a CIA volt igazgatóját és az USA egyik volt moszkvai nagykövetét kérdezte. Elképesztő volt hallgatni őket, ahogyan Ukrajnát hajszolták tovább ennek a háborúnak a szörnyű mélységeibe. El akarják hitetni a világgal azt, hogy Ukrajna győzhet, katonai erővel visszafoglalhatja az összes most megszállás alatt tartott területeit és katonai vereséget mérhet Oroszországra, amelyet különben is már megrengetett a gazdasági szankciók sokasága. Az előző posztomban az erőforrásokról írtam. Pár nap elteltével ismét átolvastam akkori papírra vetett gondolataimat, és most is ugyanarra a következtetésre jutottam: csak idő kérdése, hogy az ukrán haderőt mikor darálják be az oroszok. Ukrajna hiába küld újabb és újabb erősítéseket a frontvonalakra, ezeknek a katonáknak esélyük sincs még harcolni sem: az orosz tüzérség órák alatt felszámolja ezeket a friss alegységeket. Nem csak a CNN adásait nézem, hanem a telegram csatornáit is: borzalmas képes beszámolókat látok az oroszok által elfoglalt ukrán védőállásokról.

Visszatérve a hírekre: érdekesebbnél érdekesebb hírözön van a harcterekről és a hátországokban végrehajtott diverziós és terrorista támadásokról. A célpontokat és a végrehajtás módszereit látva az a benyomásom, hogy több szintű műveletről van szó: a Krímben lévő katonai repülőtereket nagy pontosságú csapások érték, amelyek nagy veszteségeket okoztak az oroszoknak. Hasonlóan pontos támadások értek az oroszok hadműveleti mélységében lévő raktárbázisokat. Energetikai létesítményeket is támadtak az ukránok, amelyek viszont megkérdőjelezhetők: a zaporozsjei atomerőmű bombázása és a kurszki (tehát orosz területen lévő) atomerőmű külső létesítményeinek rongálása szerintem nem fér bele a hadviselésbe. Nem is azért, mert atomkatasztrófát idézhetne elő, sokkal inkább környezeti katasztrófáról lehet majd beszélni: akár vészleállítás esetén is sugárzó anyagok kerülhetnek a levegőbe. A zaporozsjei atomerőmű elleni ukrán támadás indoka világos: el kell érni azt, hogy az erőművet ne kapcsolják le az ukrán energiahálózatról és helyezzék ismét ukrán irányítás alá az erőművet. A kurszki erőmű elleni támadásnak más üzenete van: Ukrajnának is megvan a képessége arra, hogy az orosz energiaellátást támadja.

A diverzáns és terrortámadások közé sorolhatók a személyek ellen végrehajtott támadások: autóban elrejtett pokolgépekkel robbantanak fel a megszállt területeken a közigazgatásban szerepet vállaló személyeket, sőt, Moszkvában is végrehajtottak egy merényletet – ez utóbbinál a végrehajtó szerv még kérdéses, igazából a motivációja sem ismert ennek a merényletnek. Viszont, ami nagyon érdekes – és nem biztos, hogy bölcs cselekedet volt az ukránok részéről -, hogy az orosz parlament alsóháza elnökének donyecki látogatására időzítve tüzérségi támadás érte a DPR elnökének hivatalát. Szerintem ezt az oroszok nem hagyják válasz nélkül.

És akkor a harcterekről néhány szó:

Az orosz erők – bár sok szakértő állítja, hogy hadműveleti szünet van - minden fronton támadásba mentek át. A háború első szakaszában ez nem vált be, azonban most az aktív frontszakasz kb. a fele a február-márciusi frontszakasznak. (Bár szerintem még így is kevés ekkora frontszakaszra a rendelkezésre álló erők nagysága – én jobban ragaszkodnék a klasszikus elvekhez: főcsapás, amelynek irányában jelentős erőfölényt hozok létre, és a főcsapás áttörésének sikerét támogatja egy kisegítő csapás). No, de hát nem vagyok a terepen, az orosz hadműveleti tervezők nyilvánvalóan jobban tudják, mint én. A „minden irányból támadok” módszer felújítása jelentheti egyben azt is – és talán ez fontosabb következtetés -, hogy az orosz csapatok feltöltése és az újonnan érkezett katonák kiképzése/integrálása a meglévő szervezeti keretekbe sikeres volt és a háború első szakaszában nagyobb veszteségeket szenvedett dandárok harcképességét teljes mértékben sikerült visszaállítani. Amennyiben valóban erről van szó, az rossz hír a kimerült és kiképzetlen tartalékosokkal pótolt ukrán dandárok számára. Az oroszok bárhol áttörhetik az ukrán védelmet mélységében is, és a siker kifejlesztése bárhol megtörténhet. A Donbaszban, Donyeck környéken az ukránok első védelmi vonalainak áttörése lényegében több helyen megtörtént – a siker kifejlesztése vagy annak elmaradása sok kérdőjelre ad majd választ. Amennyiben a siker kifejlesztése elmarad, az az orosz erők gyengeségét jelenti. Ha folytatni tudják a támadást, akkor viszont az a következtetés vonható majd le, hogy elegendő tartalékkal rendelkeznek. Egyelőre az látható, hogy a szemben védő ukrán dandárok zászlóaljainak szisztematikus pusztítása folytatódik. Közelharcról nincsenek a telegram csatornákon sem felvételek, ami azt jelenti, hogy az oroszok valóban csak a támadási sávban lévő ellenség teljes elpusztítása után veszik birtokba az ukrán védőkörleteket. Az orosz tüzérségi fölény továbbra is elképesztően nagy, és hatékonyan dolgozik.

A herszoni ellentámadásról: érdekes információkat közölt erről Jack Keane nyugalmazott tábornok a Sky News egyik aug. 18-i műsorában. Az általam egyáltalán nem nagyra becsült műintézmény, az ISW vezetője azt mondotta, hogy a nagy ellentámadás lényegében elindult, hiszen az orosz utánpótlási útvonalak rongálása (herszoni hidak) és a Krímben lévő orosz támaszpontok támadása már az ellentámadás előkészítését szolgálták. Az ellentámadást viszont azért hagyták abba az ukránok, mert attól féltek és félnek, hogy nem kapják meg a Nyugattól a művelet sikeres befejezéséhez szükséges hadfelszereléseket és fegyvereket. Én hangosan felröhögtem ekkor – tényleg ennyi ésszel megáldott tábornokai voltak és vannak a US Army-nak? Aztán ehhez az értetlenkedésemhez járult hozzá még másik két brit szakértő (pl. Anders Puck Nielsen) szakértése, amely szerint nem hagyományos értelemben kell felfogni az ukrán ellentámadást, hanem úgy, hogy az ukránok lényegében egy felgyorsított felőrlő hadviselést (accelerated attritional warfare - Megjegyzést muszáj tennem, még ha meg is szakítom a gondolatmenetemet: az accelerated warfare egy komplexeb gondolat, amely egyszerre írja le a haderőnk működöséi környezetét és az ebben a működési környezetben változó elemekre való reagálást.) folytatnak és olyan terepre (sőt! tőrbe) csalták az oroszokat a herszoni támadás hírének belengetésével, ahol az ukránok vannak előnyben. (This is what the counteroffensive looks like – mondja a szakértőnk. Kerekre is tágult a szemem ezt hallván és emlékezvén arra, hogy az oroszok közel hétszeres túlerőben vannak a tüzérségi tűzeszközöket tekintve és naponta tízszer annyi tüzérségi lövedéket lőnek ki, mint az ukránok. Na szóval: 5000 tüzérségi gránát/per nap vagy 50 000 gránát/nap tud több kárt és veszteséget okozni? Akár tőrbe csalva, akár nem. Vagyis lefordítva a fentieket: most is kiderült, hogy egy nagy blöff ukrán részről a herszoni ellentámadás. A cél inkább az, hogy újabb és újabb katonai segélyeket zsaroljanak ki a nyugattól. Viszont, ha már az ukrán ellentámadás nem indult meg, akkor az oroszok kezdtek egy ellen-ellentámadást – ez valójában harcfelderítésnek indult a herszoni front néhány pontján, azonban kiderült, hogy a 106. légideszant hadosztály támadási sávjában az ukrán erők (a 28. gépesített dandár és a 35. tengerészgyalogos dandár részei) olyan gyengék, hogy feladták védelmi körleteiket és az orosz csapatok a herszoni régió határáig nyomultak előre és vették birtokba a területet. A térképre nézve szerintem ezzel déli irányból megnyílhat az út Nyikolajev felé. Az orosz cél nyilvánvaló: a frontvonalat olyan messze kell tolnia nyugatra, hogy a HIMARS-ok ne tudják veszélyeztetni a herszoni hidakat – és ebben az orosz célban benne van Nyikolajev elfoglalása is. A szándék nyilván ez, de hogy lesz-e erre elegendő erő, más kérdés. Pontos erő-eszköz számvetést kellene készíteni (ezen viszont gondolkodjanak a hadműveleti tervezők). Első ránézésre nem tartom lehetetlen vállalkozásnak. Az ukránok a területről korábban kivonták a 80. légideszant dandárjukat és azokat zászlóaljaként a donbaszi frontvonalak különböző szakaszain vetették be. Az 5. harckocsi dandárt május-júniusban hozták létre lengyel adományból, kiképzettségi foka erőteljesen kérdőjeles. Vigyáznak is az ukránok erre az egységre, még a harcérintkezés vonala közelébe sem engedik, valahol Krivoj Rog környékén bújtatják ezt a dandárt. A teljes herszoni frontszakaszra ukrán részről van 4 gépesített lövészdandár és egy tengerészgyalogos dandár. A gépesített lövészdandárok közül a 14. dandárt a donbaszi frontról vonták ki, miután teljesen leamortizálódott. Harcértéke és hadrafoghatósága kérdőjeles. Még ha tartalékosokkal fel is töltötték, nem tekinthető teljes harcértékű alakulatnak. A 28. gépesített lövészdandár elég nagy veszteségeket szenvedett, mivel az orosz tüzérség „vadászott” a dandár zászlóaljaira – a mostani orosz harcfelderítés eredménye is azt igazolja, sokat veszített a harcértékéből. Ugyanez a helyzet a 59. gépkocsizó és a 63. gépesített lövészdandárokkal is. Ezek a dandárok a május végén, június elején indított ukrán ellentámadás-próbálkozások során veszítettek el kb. két zászlóaljnyi erőt. A frontvonal északi szegletében védő 60. gépesített lövészdandár alakulatai is az orosz tüzérség folyamatos célpontjai voltak az elmúlt hónapokban. Az ukránok számára ezek a magasabb egységek jelentették volna a hadászati tartalékot – én nem is értettem, hogy miért kockáztatják ezeket az erőket egy olyan helyzetben, amelyben az ukrán ellentámadásnak nem voltak meg a feltételei. (Pl. erőfölény, légifölény, tüzérségi fölény). Ráadásul értelme egy herszonban végrehajtott csapásnak akkor lett volna igazán, ha a Dnyeper bal partján tudtak volna egy kisegítő csapást indítani Tokmak-Melitopol irányba. Erre aztán meg végleg nem volt erejük.

Mindenesetre az oroszok jelentős erőket csoportosítottak át a térségbe és a mai napig nyitva hagyják a lehetőséget arra, hogy a Dnyeper jobb partján vagy a bal parton hozzanak létre csapásmérő erőt. Az átcsoportosított hadseregcsoport ugyanis alkalmas hadműveleti támadásra (a brit nagyon szakértők figyelmébe ajánlva: csapdába csalva is). Bár egy „apró” probléma van: papíron nagyon jól mutat az, hogy a csapásmérő erőt négy összfegyvernemi hadsereg, 4 légideszant hadosztály és 3 tengerészgyalogos dandár alkotja – a valódi kérdés azonban az, hogy sikerült-e ezeket az erőket teljesen újjá építeni. Amennyiben igen, és az orosz vezetés hajlandó kockázatot is vállalni, akkor egy Nyikolajev főcsapásirány és egy Krivoj Rog kisegítő csapás irány elképzelhető forgatókönyv lehet. Az ukránok érezhetik ezt a veszélyt, mert Harkov környékéről kivonták a 17. harckocsi dandárt és átdiszlokálták Krivoj Rogba. Orosz részről összesen a Dnyeper jobb és bal partján van: egy harckocsi dandár, 9 gépesített lövészdandár, 3 gépesített lövészhadosztály, 4 légideszant hadosztály és 3 tengerészgyalogos dandár. A szükséges túlerő szerintem létrehozható. Amennyiben az orosz dandárok és hadosztályok feltöltöttsége megfelelő, az ukrán 9-13 zászlóaljharccsoporttal szemben (ebbe nem számítottam be a kifejezetten Nyikolajevet védő 123. területvédelmi dandárt), akár 35 zászlóaljharccsoport is kiállítható. Tüzérségi fölény megvan, légifölény megvan, szerintem egy támadó hadművelet vállalható.

Zárszóként talán egy visszautalás: nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy az oroszok a Duma elnökének látogatása idején a Donyecket ért rakéta és tüzérségi csapásra válaszolni fognak. Látványosan és elrettentő módon.

- írja Facebookon közzétett bejegyzésében Szabó.

nyitókép: portfolio.hu

Mészáros Anikó - Magyar Szövetség Mészáros Anikó - Magyar Szövetség