CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Szakértő az iskolai agresszióról: a radikalizáció észrevétlenül is zajlódhat, ezért fontos a megelőzés 2026. okt. 20.

A radikalizáció olyan folyamat, amely hosszú ideig észrevétlen maradhat, ezért különösen fontos a megelőzés. A tanároknak nem kell minden új közösségimédia-trendet ismerniük, de fel kell tudniuk ismerni a különbséget a kamaszkorral járó hétköznapi dacolás és az olyan figyelmeztető jelek között, amelyek további lépéseket igényelnek – mondta Ján Machaj, az Edulab nonprofit szervezet igazgatója az iskolai agresszió erősödésére reagálva.

„A tanár csak egy részét látja annak, amit a gyermek megél. Sok minden az iskolán kívül, az online térben történik, ahová a felnőttek általában nem látnak be. A mai gyerekek más információs világban élnek, mint mi, és sokszor egyszerűen nem látjuk át, milyen forrásokból tájékozódnak. Ilyen például a szélsőséges tartalom, az erőszak dicsőítése vagy az egyes embercsoportok elleni gyűlöletet terjesztő közösségek” – fogalmazott Machaj.

Hozzátette: az iskolába gyakran már csak ezeknek a hatásai jutnak el.

A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az agresszió és a radikalizáció nem ugyanaz, és nem feltétlenül függnek össze.

Az oktatást is érintő változásokra nem lehet egyszer s mindenkorra felkészülni. A jelenségek gyorsan változnak, a rendszernek pedig időre van szüksége ahhoz, hogy reagáljon rájuk – magyarázta Machaj.

„A leendő tanárokat már a képzésük során fel kell készíteni ezekre a helyzetekre, de az iskoláknak nem kell megvárniuk, amíg megérkeznek az újonnan végzett pedagógusok. A felkészültséget a már ott tanító pedagógusokkal is fejleszthetik” – mondta. Szerinte a pályakezdő tanárok olykor tartanak az ilyen helyzetektől, ezért akár a hétköznapi ellenvéleményre is túlzottan reagálhatnak.

„Egyetlen képzés önmagában nem elegendő. A nehéz helyzeteket gyakorolni kell, hogy a tanár stresszhelyzetben is tudja, mit tegyen. Az ilyen gyakorlatoknak a leendő pedagógusok képzésében és a már pályán lévők szakmai fejlődésében is helyet kell kapniuk” – vélekedett Machaj.

Az állam krízisintervenciós módszertani útmutatót biztosít az iskoláknak, amely meghatározza, hogy az intézményen belül kinek mi a feladata, és hová lehet segítségért fordulni. 

Machaj szerint azonban hiányzik az ilyen helyzetek szisztematikus gyakorlása, mind a leendő tanárok képzéséből, mind a pedagógusok és az igazgatók szakmai továbbképzéséből.

Mint rámutatott, állami szinten új jogszabály előkészítése zajlik: a gyermekek és fiatalok radikalizációval és erőszakkal szembeni védelméről szóló törvényjavaslat a tervek szerint összekapcsolná az iskolákat, a szociális és gyermekvédelmi szolgálatokat, az egészségügyet, a rendőrséget és az önkormányzatokat.

„Tanári szempontból jó, hogy foglalkoznak a kérdéssel. Az lesz a döntő, hogy az új rendszer gyors, szakszerű segítséget biztosítson a gyermeknek, az iskolának pedig konkrét kapcsolattartót adjon, ne pedig újabb adminisztratív terheket jelentsen” – tette hozzá a nonprofit szervezet igazgatója.

Az állam mellett más szervezetek és programok is segítik az iskolákat, köztük az IPčko, a Mentális Egészség Ligája, a Viac ako nick projekt, valamint a Detstvo bez násilia (Gyermekkor erőszak nélkül) stratégia keretében működő Bezpečné miesto (Biztonságos hely) program.

teraz.sk/P7

Nyitókép: mindsetpszichologia.hu