ILLIBERÁLIS

Szélsőségesnek minősítették a Pussy Riotot Oroszországban 2025. dec. 16.

Egy moszkvai bíróság az ügyészség indítványára szélsőséges szervezetnek minősítette és betiltotta a Pussy Riot oroszországi tevékenységét. A döntés nem előzmények nélküli: a nyíltan Kreml-ellenes, magát feminista punkzenekarként meghatározó csoport öt tagját már szeptemberben – távollétükben – akár 13 év börtönbüntetésre ítélték, amiért az orosz hatóságok szerint hamis információkat terjesztettek az orosz hadseregről.

A Pussy Riot tagjai az elmúlt években külföldről folytatták politikai kampánytevékenységüket, miközben rendszeresen felszólaltak az ukrajnai háború ellen, valamint részt vettek különböző, az orosz állam által nemzetbiztonsági kockázatként kezelt akciókban. Nem meglepő módon a hatóságok „külföldi ügynöknek” minősítették őket – ezt a címkét a zenekar politikai bosszúnak tartja.

A csoport nemzetközi ismertségét még 2012-ben szerezte, amikor egy moszkvai ortodox katedrálisban hajtottak végre provokatív performanszt Vlagyimir Putyin ellen. Az akció akkor Nyugaton a „szólásszabadság szimbólumává” vált, Oroszországban viszont sokan vallásgyalázásként és politikai hergelésként értékelték.

„Ha ez szélsőségesség, akkor azok vagyunk”

A Pussy Riot alapítója, Nadja Tolokonnyikova – aki jelenleg az Egyesült Államokban él, és akinek letartóztatását az orosz hatóságok kérik – cinikusan reagált a döntésre. Egy közösségi médiás bejegyzésében azt írta:
„Ha az igazság kimondása szélsőségesség, akkor örömmel vagyunk szélsőségesek.”

A mondat jól összefoglalja azt a szemléletet, amely miatt a csoport tevékenysége Oroszországon belül egyre kevésbé volt tolerálható. A Pussy Riot nem pusztán zenekarként működött, hanem politikai aktivistacsoportként, amely rendszeresen vállalt szerepet LMBTQ-akciókban, állami intézmények elleni performanszokban, valamint ellenzéki kampányokban.

Putyin születésnapján például több tagjuk szivárványzászlókat helyezett el kormányzati épületeken, köztük a Legfelsőbb Bíróság és az FSZB székházán. Az akció résztvevőit pénzbírsággal sújtották.

A Pussy Riot következetesen kiállt Alekszej Navalnij mellett is, ami tovább erősítette konfliktusukat az orosz állammal. Navalnij 2020-as megmérgezése, majd letartóztatása és hosszú börtönbüntetése a Nyugat számára az orosz politikai rendszer kritikájának egyik központi elemévé vált.

A politikus halála 2024 februárjában újabb nemzetközi hullámokat vert, miközben az orosz hatóságok tagadták az idegenkezűséget. A hivatalos jelentés szerint „gyanús körülmény nem merült fel”, bár az ügy körülményei továbbra is vitatottak.

Navalnij környezetének tagjait – újságírókat, aktivistákat, szervezőket – sorra letartóztatták, özvegye, Julija Navalnaja pedig külföldre menekült.

A Pussy Riot betiltása nem elszigetelt döntés, hanem egy világos politikai irány része: az orosz vezetés nem kíván teret engedni azoknak a mozgalmaknak, amelyek szerintük külföldről importált ideológiákat, identitáspolitikát és nyílt államellenes aktivizmust képviselnek.