A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Balázsáldás

Szent Balázs ünnepe, balázsolás vagy balázsáldás napja 2024. febr. 3.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

Balázs naphoz több egyházi, illetve népi hagyományok kapcsolódnak. 

Szent Balázshoz számos hagyomány és legenda társul. Például tudott a vadállatok nyelvén beszélni, mentett meg malacot farkastól szép szóval és gyermeket fulladástól gyertyával. Később pedig a tanároknak gyűjtöttek pénzt Balázs napon a gyerekek.

Ki volt Szent Balázs?

Szent Balázs püspök volt Diocletianus és Licinius római császárok idején élt és elsősorban a torok, a kikiáltók, és az énekesek védőszentje. Élete során számos csodát vitt véghez és sok legenda is fűződik a nevéhez. A legelterjedtebb az, hogy szerette az állatokat, értett a nyelvükön, illetve a gondolataival és szavaival képes volt irányítani őket. Egyszer egy malacot magával vitt egy farkas, de Balázs imája hatására nem ette meg, hanem estére visszavitte a gazdájának. Az asszony hálából gyertyát és malachúst vitt az akkor már börtönben levő püspöknek, aki megáldotta ezért.

A gyertya visszatérő eleme a Szent Balázst övező legendáknak.

Egy másik közismert történet szerint egyszer ugyanis 2 égő gyertyával mentett meg egy gyermeket a fulladástól. A fiú torkán halszálka akadt meg, a püspök pedig két égő gyertyát tett kereszt alakban a fiú torka alá, aki így megmenekült. 

Szent Balázst ettől kezdve a torokbetegségek védőszentjeként tartották számon. Azóta, ha valaki torkán szálka akadt meg, már a 6. században ezt kellett mondani: „Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!”. Ha pedig valaki megbetegedett - ember vagy állat - gyertyát gyújtottak Szent Balázs tiszteletére, hogy meggyógyuljon.

A püspök ezen kívül gyógyított súlyos betegségben szenvedőket is imával, majd a római vallási üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol medvék, farkasok és oroszlánok védték a katonáktól. Végül a római helytartó hurcolta el a remete papot a barlangból, mivel az nem engedte az őt védelmező állatoknak, hogy harcoljanak. Szent Balázst ezután vasfésűvel félholtra kínozták, majd 316 táján vízbe fojtották.

Balázsolás, mint egyházi szokás

A balázsolás vagy balázsáldás a katolikus egyház egyik áldása. Február 3-án, Balázs napján, vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon a pap a szentmise vége után két kereszt alakba tett vagy összecsavart gyertyát tart a hívek álla alá, miközben ezekkel a szavakkal áldja meg őket:

Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Ámen.

-

Balázsolás, mint népszokás

Balázsjárásnak nevezik azt a népszokást is, amikor a gyerekek jelmezben csákóval, süveggel a fejükön járják a falut, diákokat toboroztak és adományokat, ajándékokat gyűjtenek a tanítóknak, iskolai alkalmazottaknak, munkájuk megbecsülése jeleként. Egyébként március 12-én, Gergely napon is ez volt a hagyomány, azt gergelyjárásnak hívják. 

A balázsjárás Magyarországon kívül leginkább cseh, morva, szlovák területen fordul elő.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!