ZSÍR
Szent Mihály napja
2025. szept. 29.
Szeptember 29-én Szent Mihály főangyalt ünnepeljük, aki a mennyei seregek vezére, a gonosz legyőzője és a lelkek mérlegelője. A keresztény hagyományban jelképe a kard és a mérleg: a hűség, az igazság és az ítélet angyala. A Jelenések könyve szerint Mihály és angyalai győzték le a sátánt, ezért tisztelete a középkorban különösen megerősödött. Magyarországon Szent István korától jelentős kultusza alakult ki, templomok és kápolnák sora őrzi nevét.
De Szent Mihály napja nemcsak egyházi ünnep, hanem a magyar paraszti világban a gazdasági év fordulópontja is volt. Ekkor hajtották vissza a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat, ilyenkor számoltak el a pásztorok, ekkor fogadták a cselédeket. A juhászokat gyakran „Mihály-naptól Mihály-napig” szegődtették, és mulatságokkal ünnepelték meg a szolgálati év végét.
A naphoz számos népi megfigyelés kötődik:
-
„Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”
-
„Szent Mihály lova deres, behozza a telet.”
-
„Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske.”
A gazdaemberek jól tudták: Mihály napja után „harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet”, a hal a víz fenekére húzódik, megszűnik a mézelés, s ezzel végképp beköszönt az ősz.
Molnár V. József néplélek-kutató szerint Szent Mihály ideje az „esztendő estéje”. Amikor a természet visszahúzódik, az embernek is számot kell vetnie: jóval és rosszal, tettével és mulasztásával. Az őszi kisfarsang, a szüreti mulatságok és lakodalmak időszaka egyszerre volt a számadás, a bűnbocsánat és a közösségi vidámság ideje.
Nem véletlen, hogy a magyarság Szent Mihályban nemcsak a mennyei harcost, hanem a földi élet rendjének őrzőjét is tisztelte. Ünnepe figyelmeztet: minden tettünk mérlegre kerül, és nemcsak az év, hanem az élet végén is számot kell adnunk.
Stüszi vadász



