A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Pink floyd

Szerda esti blues: Pink Floyd - Have A Cigar 2023. márc. 8.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Hétfőn ünnepelte David Gilmour, a Pink Floyd legendás gitáros-énekese a 77. születésnapját. Noha a brit zenekar mindig is a progresszív rock nagyágyújának számított, Gilmour gitárjátékának minden eleme a bluesból merítkezik, amire a legjobb példa a mai dalunk.

A progresszív rock talán legemblematikusabb és talán a széles közönség előtt legismertebb zenekara 1965-ben alakult Cambridgeben Syd Barrett énekes-gitáros, Roger Waters basszusgitáros, Nick Mason dobos és és Rick Wright billetnyűs közreműködésével. A korai évek inkább pszichedelikus rocknak tekinthetők Barrett kábítószer-ihlette dalai révén. 

Az első két lemez (The Piper At The Gates Of Down - 1967, A Saucerful Of Secrets - 1968) megjelenését követően az egyre eluralkodó kábítószer-függősége és az emiatt kialakult paranoiája miatt Barrett elhagyta a zenekart, így az 1968 elején kisegítő jelleggel csatlakozó David Gilmourt állandósították gitárosnak és énekesnek.

A zenekar stílusa Barrett kiválása után lassan átalakult, egyre összetettebb dalokat írtak, melyben ugyanúgy teret kapott a jazz, a blues, a rock és megannyi más hatás. Az 1969-ben megjelent Music From The Film More filmzene album dalai leginkább akusztikus fokként aposztrofálhatók.

Ugyanebben az évben jelent meg a koncertfelvételeket és zenei kísérletezgetéseket tartalmazó Ummagumma duplalemez, mely a korszak avantgárd kísérletei közésorolható.

1970-ben az Atom Heart Mother még mindig a kísérletezésről szólt, ám már felfedezhetők a letisztultabb, rockosabb tételek is a banda repertoárjában. A zenekar utólag már nem szerette annyira az 1971-es Meddle albumot, Gilmour egyenesen szemétnek nevezte, ám itt szerepel a következő évtized irányát kijelölő Echoes című dal, és a korai fanyalgást hamarosan mondhatni üdvrivalgás követte. 1972-ben jött az Obscured By Clouds filmzene, melyen az akusztikus gitáré a főszerep. A lemez viszonylag sikereslett, ám leginkább közepesen jónak lehet ítélni, különösen a későbbiek fényében.

A zenekar számára az igazi áttörést 1973 hozta el, amikor megjelent a valóban paradigmaváltó The Dark Side Of The Moon, ami egyszerre letisztult és kísérletező, a kritikusok az első elektronikus lemeznek tartják. Két évvel később sikerült emelni a tétet a Syd Barrettnek ajánlott Wish You Were Here lemezzel, melyen a mai dalunk is szerepel. Ez a két lemez maga a Pink Floyd esszenciája, igazi kötelező hallagatnivaló mindenki számára, ám fordulópontot is jelentenek a zenekar történetében, hiszen Roger Waters itt kezdett el diktátorként leuralni mindent és mindenkit, ami pár év múlva a zenekar széteséséhez vezetett.

1977-ben megjelent az Animals című konceptelemet, ami Nagy-Britannia szociális és politikai életének kritikájaként értelmezhető, a korszakban feltűnt punk mozgalom megvető kritikáinak hatására sokkal gitárközpontúbb lett, mint az elődei. Majd 1979-ben a The Wall címet viselő rockoperával rukkoltak elő, melyhez film is készült Bob Geldoffal a főszerepben. A lemez nagy részét Waters jegyzi és valóban kiváló dalok születtek, a közönség és a kritika is szerette, ám a készítése során végképp megromlott a viszony Waters és társai között.

1983-ban a zenekar elkésíztette a The Final Cut lemezt, amit sokan Roger Water első szólólemezének tartanak, talán nem is ok nélkül. Gilmour csupán egy dalban énekel ezen az albumon, a többiben az ekkor már a magát valamiféle félisteni státuszban látó basszusgitáros dalol. A Pink Floyd zenészei gyakorlatilag bérzenészként szerepelnek a The Final Cut lemezen. Az album mérsékelt sikereket aratott, nem is turnéztatták meg. 

1985-ben végül Water bejelentette, hogy elhagyja a Pink Floydot, így az irányítás Gilmourhoz és Masonhöz került, akik 1986-ban egy új lemez írásába kezdtek. 1987-ben meg is jelent az A Momentary Lapse Of Reason, melyen külső dalszerzők segítségét is igénybe vették, hiszen Waters 15 éven keresztül elnyomta társait a dalszerzés terén (is). Mivel Mason és Wright is inkább csak amolyan bérzenészek voltak ezen a lemezen, a Momentaryt sokan Gilmour szólólemezének tekintik, ahogyan a The Final Cut-ot Watersének.

A zenekar 1994-ben készített utoljára új dalokból álló dalcsokrot. A The Division Bell igazságot szolgáltatott a Gilmour-Wright-Mason triónak, hiszen kimondottan kedvezően fogadták az Atlanti-óceán mindkét partján, nagyjából húsz év után első alkalommal.

A Pink Floydot 1996-ban beavatták a Rock And Roll Hírességek Csarnokába, ám Waters nem vett részt a ceremónián. A klasszikus felállás 2005-ben a Live 8 segélykoncerten állt újra színpadra – 24 év várakozás után. Rengeteg rajongó várta, hogy a sikeres fellépést újabbak kövessék, és 2008-ban meg is állapodak egy hagyományos koncert megtartásáról, ám az év szeptember 15-én Richard Wright elhunyt, így az újabb közös zenélésre már nem került sor. 

2014-ben megjelent még egy korábbi dalfoszlányokból összerakott lemez The Endless River címmel, melynek élvezeti értéke erősen a nulla felé konvergál. A zenekar neve azóta is leginkább csak akkor kerül elő, amikor a két kiskakas, David Gilmour és Roger Waters egymásnak üzenget a sajtóban.

Ez a többé-kevésbé dicstelen befejezés azonban semmit sem von le a Pink Floyd érdemeiből. Waters zenei víziói és Gilmour frenetikus, bluesban fürdő gitárjátéka a világ egyik legzseniálisabb, legelőremutatóbb zenekarává tették a cambridge-i kvartettet, mely nélkül egészen más irányt vett volna a könnyűzene története.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!