ZSÍR

Szétszálazták a nagy oktatásügyi reformot 2025. okt. 2.

Paula Puškárová, a pozsonyi Közgazdasági Egyetem prorektora és a Hlas párt színeiben tevékenykedő parlamenti oktatásügyi bizottsági elnök a napokban Noro Dolinský vendége volt a népszerű (és viszonylag korrekt) Karty na stôl című műsorban.

A beszélgetés során a szlovák oktatásügy aktuális kérdései kerültek terítékre, különös tekintettel a Drucker-féle oktatási reform részleteire, amely az utóbbi időben heves vitákat váltott ki.

A műsor azonban nem ragadt le a felszínes részleteknél, hanem mélyebbre ásott, és alaposan körbejárta a reform hátterét és céljait.

A beszélgetés egyik legforróbb témája a nem állami – tehát egyházi és magán – iskolák állami finanszírozásának tervezett csökkentése volt.

Puškárová kifejtette, hogy a javaslat szerint ezek az intézmények 20%-kal kevesebb állami normatív támogatást kapnának diákonként az állami iskolákhoz képest. Bár a pontos arány még nem végleges, és az egyeztetések folyamatban vannak a Püspöki Konferencia és a magániskolai érdekvédelmi szervezetek képviselőivel az illetékes miniszter részéről.

A döntés mögött meghúzódó indoklás szerint az állami iskolák kötelesek minden, az adott iskolai körzetből jelentkező diákot felvenni, míg a magán- és egyházi iskolák válogathatnak a jelentkezők közül. Ez a különbség lenne az alapja annak, hogy az állam a finanszírozásban is különbséget tegyen.

„Az egyházi és magániskolák számára előfeltétel lehetne a teljes normatíva elnyeréséhez, hogy ők is vegyék fel a körzetükből jelentkező minden diákot” – hangsúlyozta Puškárová.

Gondolom nem kell elmagyarázni, hogy a válogatás során mely etnikai, illetve szociális csoportok képviselői húzzák úgymond a rövidebbet...

Az intézkedés célja egy igazságosabb finanszírozási rendszer kialakítása, ugyanakkor a javaslat nem mentes az ellentmondásoktól. Az alkotmány szerint minden diák jogosult az ingyenes oktatásra, és a csökkentett normatíva sokak szerint ezt a jogot csorbíthatja.

Puškárová nem kerülte meg a társadalmi egyenlőtlenségek kérdését sem. „A magániskolák esetében a szülők sokszor plusz tandíjat is fizetnek, hogy gyermekeik elit intézményekben tanulhassanak, ami anyagi előnyt jelent a nem állami intézményeknek. Ez azonban komoly társadalmi problémát vet fel, hiszen az állami iskoláknak is versenyképesnek kell maradniuk” – mutatott rá a prorektor asszony.

A finanszírozási reform célja tehát nemcsak a méltányosság biztosítása, hanem annak garantálása is, hogy az állami iskolák se maradjanak le a minőségi oktatás terén.

A műsor másik fontos témája az egyetemi diplomamunkák körüli változások voltak. Ugyanis a főiskolai és egyetemi záródolgozatok (a diplomamunkák) kapcsán is változás várható. De nem úgy, ahogy azt az érintettek közül sokan gondolják (remélik). Hiszen nemrégiben felröppent a hír, miszerint a végzős egyetemistáknak a jövőben nem kellene diplomamunkát írniuk.

Puškárová azonban cáfolta a pletykát, hangsúlyozva, hogy a diplomamunkák továbbra is kötelezőek maradnak, ám azok formája változik.

„Az egyetemek a jövőben nem a formaságokra, az úgynevezett ’omáčkára’ helyezik a hangsúlyt, amit sok diák ma már a mesterséges intelligencia segítségévela úgymond nulla perc alatt összerittyent. Ehelyett az eredeti tartalomra és a valódi hozzáadott értékre, megszerzett egyedi tudásra koncentrálnak majd” – magyarázta.

A reform célja, hogy a diplomamunkák értékelése során az intézmények a hallgatók valódi kompetenciáit és kreativitását vizsgálják, ne pedig a sablonos, könnyen generálható „csetdzsítís” szövegeket.

Értékes beszélgetés volt, érdemes meghallgatni!