A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Gabona szallito ukrajna

Szevasz Topol! 2022. okt. 31.

A globalista háttérgazdik nem elégedettek az orosz-ukrán háború miatt kirobbant energia- és gazdasági válsággal. Csavartak egyet a káosz fokozását elősegítő gombon, aminek az lesz a következménye, hogy leállhat az ukrán gabonaexport a harmadik világ országai felé.

Bár ez így egészen nem igaz, mert az eddig Ukrajnából az idén júliusban megkötött isztambuli megállapodás értelmében ugyan majdnem folymatos a gabonaexport, csak az a baj, hogy a gabonát legkevésbé sem Afrikába vagy a Közel-Keletre szállítják a hajók, hanem – érthetetlen módon – Európába. Tehát valakik megint mások nyomorán gazdagodnak, ami nem meglepő, ha mélyebben beleássuk magunkata világpolitikai folyamatokba.

Történt ugyanis, hogy szombat reggel, közép-európai idő szerint 5 óra 20 perckor az ukrán fegyveres erők megtámadták a Szevasztopolnál horgonyzó orosz hadi- és kereskedelmi hajókat. A drónokkal és önvezérlésű torpedókkal végrehajtott támadásban

az orosz titkosszolgálat szerint a brit királyi haditengerészet segédkezett.

Az orosz flottát felügyelő védelmi tiszt lekiálltott a gépházba, hogy mennyi? Amire jött a válasz, hogy kilenc. Moszkvában terrortámadásnak minősítették a történteket. A drónokat és a torpedókat ugyan megsemmisítették, de ezzel a tettükkel gyakorlatilag kilőtték annak az esélyét is, hogy a gabonaexport tovább folytatódjon, hiszen a gabonát szállító hajók biztonságát a Boszporusz felé vezető humanitárius víziúton keresztül éppen a szavasztololi fekete-tengeri orosz flotta biztosította.

Antony John Blinken amerikai külügyminiszter szombaton elítélte, hogy Oroszország nem biztosít többé szabad utat a gabonaszállító ukrán hajóknak.

Fontos megszólalás volt ez, hiszen nem elég hülyének látszani annak is kell lenni. Azzal vádolta meg Oroszországot, hogy éhínséget akar előidézni. Egy szót sem szólt az orosz hajók elleni támadásról. Hallgatásával cinkosságot vállalt Zelenszkij ukrán elnökkel, aki szerint az oroszok maguk ellen hajtották végre a támadást. Orosz forrásból megjegyezték: nyugati részről hasonló állítások hangoztak el az Északi Áramlat vezeték felrobbantásakor is a „tolvaj kiált tolvajt” jegyében.

Megfigyelők szerint a történtek miatt Ukrajna belátható időn belül nem fog tudni gabonát exportálni a Fekete-tengeren keresztül. Ahhoz, hogy a világ gabona iránti szükségletét kielégítsék, kénytelenek lesznek elhárítani az akadályokat az orosz gabonakivitel útjából. A Nyugat-Európában megjelenő újságok olvasói meglepő módon kommenjeikben támogatták Oroszország azon döntését, hogy a Szevasztopol elleni ukrán támadás után felfüggeszti a gabonaügyletben való részvételt. 

A megállapodás kudarcában Kijevet és „az Európai Unió diktátorait” vádolták.

A dolog teljesen logikus, hiszen úgy nem lehet szavatolni a kereskedelmi hajók biztonságát, hogy közben lövik azokat a hadihajókat, amelyek kísérik őket. Furcsának tűnhet az a vád is, hogy az oroszok önmaguk ellen hajtottak végre támadás, ugyanúgy, mint ahogyan az Északi Áralmlat gázvezetékek elleni támadással is Oroszországot vádolták, aminek semmi értelme. Vagyis van értelme, csak nem a normális emberek számára, akikből az EU és a NATO vezetésében egyre kevesebb van. Talán többet kellene a EU tagállamok komrányainak is foglalkozniuk azzal az amerikai döntéssel, hogy az USA atombombákat akar telepíteni európai szövetségeseinek országaiba, ami a1968-as kubai válsághoz hasonló hidegháborús eszkaláció forgatókönyvét vetíti előre.

Az USA saját játszóterének tekinti Európát, és mint egy makett terepasztalon rakosgatja jobbról balra az atombombákat és az orosz határ közelébe telepített hadosztályait.

Közben Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője megjelentetett egy listát, hogy minek kellene teljesülnie ahhoz, hogy egyáltalán leüljenek tárgyalni az oroszokkal.

A hét pontból álló követelés gyakorlatilag a háború folytatásának a forgatókönyvét tartalmazza az elkövetkező évtizedre,

ami nemcsak a békét, de a megállapodásnak a legkisebb csíráját is kiirtja. A lista, amely az alábbiakban olvasható, nemcsak hogy nem telejsíthető az orosz fél oldaláról, de a gyakorlatban még az EU oldaláról sem. Az ukrán NATO- és EU-csatlakozáshoz a tagországok egyhangú döntése szükséges, ami előreláthatóan nem lesz meg az elkövetkező 10 évben.

  • Az összes ukrán terület visszafoglalása, visszatérés az 1991-es határokhoz
  • Oroszország szankciókkal való elszigetelése, az agresszor gazdaságának tönkretétele
  • Az összes ukrán hadifogoly szabadon bocsájtása
  • Biztonsági garanciák Ukrajna számára és NATO csatlakozás
  • EU-tagság
  • Nemzetközi hadbíróság az orosz háborús bűnösök ügyében. Az oroszok felelősségre vonása az összes bűncselekményért és népirtásért. Akkora jóvátételre kötelezni Oroszországot, melyet több generáción keresztül kell fizetniük.
  • Történelmi igazságtétel. Az Ukrajnáról és népünkről szóló orosz történelmi mítoszok megcáfolása és elfelejtése. Az ukrán történelem hatalmasságának terjesztése a jelentéktelen orosz történelemmel szemben.

Az ukrán történelem hatalmasságáról, vagy inkább alantasságáról mi, magyarok is tudnánk ódákat zengeni, különösen a nemrégiben, a munákcsi vár melletti obeliszkről levágott turulszobor kapcsán. A helyette felhelyezett és sebtiben felavatott ukrán címer, mely leginkább az ördög vasvillájára vagy magára az ördögre hasonlít, mintegy jelképe is lehetne ennek a korrupt, döntéseiben inkább a náci ideológiát felvonultató ország jelenének, mely minden, csak nem EU- és NATO-kompatibilis, a demokratikus értékekkel meg köszönő viszonyban sincs. 

Olodimír Elenszkij ukrán elnök láthatólag egyre több bábut áldoz fel a háborús sakktáblán a király és a királynő védelmében, akik jövőjét már régen biztosította a vastagon duzzadó, zsíros külföldi bankszámláin keresztül.

A kérdés már csak az, hogy a játszma vége sak-matt vagy patt lesz. Ha a Fekete-tengeren leáll a teljes ukrán- és gabonaexport, és az orosz gabinakivitel útjából sem hárulnak el az isztalmbuli megállapodás értelmében az akadályok, arra megint csak a legszegényebbek és a legkiszolgáltatobbak fizetnek rá. Addig is azonban, ahogy Fülig Jimmy mondaná: Szevasz Topol!

Hrubík Béla

Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu