ZSÍR

Szilveszter esti láz: Illés-együttes - Miért hagytuk, hogy így legyen? 2022. dec. 31.

A magyar beat nagy generációjából lassan mindenki belép az égi zenekarba, de azért még van néhány mohikán, akik tartják a fáklyát a fiataloknak. Az Illés-együttes dalának több sorát is választhatnánk mottónknak.

Az Illés-együttes 1957-ben jött létre, a legelső magyar beatzenekarként. A kezdeti időszak a saját hangjuk megtalálásáról szólt: Shadows- és Hurricanes dalok mellett olasz slágerek, dixieland dalok és a korszak slágerei alkották a zenekar repertoárját.

Az 1960-as évek elején „fedezték fel” a The Beatles-t, ami kibővítette az együttes zenei palettáját, így egyre sikeresebbek lettek. Az 1963-as Sportcsarnokbeli amatőr zenefesztiválon aranyérmet nyertek. A zenekarhoz a következő évben csatlakozott Bródy János és Körmendi János.  Ezt követően készítették el az első kislemezüket Koncz Zsuzsa és Ács Ildikó énekével. 

1965-ben a korábbi állandó vendék, Szörényi Levente csatalkozott az Illés-testvérek zenekarához, amivel ki ia alakult a zenekar klasszikus magja, bár több tagcserét élt meg a zenekar a későbbiekben is. Ezt követően kezdtek saját dalokat írni, ám nem volt könnyű a dolguk, a sanzonbizottság többször is visszadobta a dalaikat.  A következő évben néha már a rádióban is feltűntek, ami szintén növelte a népszerűségüket és a Kisstadionban tartott Gitárpárbajon végképp bebizonyosodott, hogy a régimódi tánczenét játszó előadóknak végképp befellegzett, a helyüket átvették a beatzenekarok.

1967-ben jelent meg az első nagylemezük, az Ezek a fiatalok című film filmzenéjeként, ám a II. Táncdalfesztiválon nem léphettek fel, és még Vitray Tamással is összevesztek. Ennek ellenére a következő évben már komoly zenei tényezőnek számítanak, a korabeli kultúrpolitika is ekként viszonyult hozzájuk, számos díjat kaptak, még a Táncdalfesztivál fődíját is bezsebelték. 

A hatvanas évek végén zenéjük egyre inkább a népzene felé fordul, a határaik feszegetése a prágai tavasz letörésével egyidejűleg megbicsaklani látszik, hiszen a hatalom a beatet is megpróbálja ellehetetleníteni. 

Erre az életérzésre rezonált a második nagylemez, az Illések és pofonok. Az album sikeres lett, még egy angliai körút is összejött a zenekarnak, amit az ottani sajtó is pozitívan értékelt. A korszakra jellemzően ezek után az ORI letiltott az Illés-együttest, 8 hónapig nem játszhattak Budapesten, lemezt sem adhattak ki, a Koncz Zsuzsának készített Szerelem című lemezt a rádió is bojkottálta. 

Az 1972-es lemez, az Add a kezed már a megfáradás jeleit mutatta és a zenekaron belül is több feszültség támadt. A következő évi miskolci popfesztivál végén Bródy megköszönte a rendőröknek, hogy „szálást biztosított” a fesztiválra látogatóknak, mondanunk sem kell, mekkora botrány kerekedett belőle. 1973. november 2-án jelentette be a zenekar a feloszlását. 

Illés Lajos a következő évben új együttest szervezett maguk köré, ám a korábbi sikereiket nem tudták már megismételni, így 1982-ben fel is oszlottak.  Persze időről időre adtak még egy-egy koncertet, megünnepelve a munkásságukat, Illés Lajos 2007-es halálával végleg lezárult a magyar beat legfontosabb zenekarának története.