CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Szlov-magy analógia? 2023. ápr. 5.

Dag Daniš a Štandard konzervatív hírportál hasábjain közzétett egy jó és tanulságos írást a Demokrati párttal kapcsolatban.

Egyes, a cikkben szereplő történések, pártok, személyek, viszonyulások egészen egyértelmű módon párhuzamba állíthatók a Szövetség párton belül az elmúlt hetekben lezajlott listaállítási pávatánccal.

Mivel az írás fizetett tartalomként érhető csak el, így nem mindenki fér hozzá, ezért a fontosabb részeket fordítás formájában tolmácsoljuk önöknek.

"Több belső felmérés szerint Heger Demokrati pártja valahol három százalék körül ragadt be az OĽaNO mögött. Jelenleg a B terven dolgoznak - választási szövetséget kötnének egy nagyobb párttal. Például a KDH-val. Ehhez használják fel a legutóbbi, a Markíza TV által fizetett, és példásan szelektíven összeállított közvélemény-kutatást.

Kezdjük egy alapvető megjegyzéssel: Eduard Heger nem egy spíler. Az ő szerepe hasonló, mint Kiskáé volt - ő a pártpolitikában csak egy báb. Beültetették egy új pártba, és megválasztották annak elnökévé.

Heger nem hoz politikai döntéseket. Nem készít stratégiákat. Erre vannak ott mások a pártban - az alapítók és a pártemberek. Ezek túlnyomórészt progresszív és szolgaian Amerika-barát beállítottságú emberek. A miniszterelnököt mint vezetőt használták fel abban a reményben, hogy majd ő hozza nekik a százalékokat. Abban a reményben, hogy bebiztosítja majd az olyan engedelmes figurák jövőjét, mint Hirman, Káčer, Naď vagy Miroslav Kollár...

De ez nem sikerült neki.

A Demokrati három százalékon áll. Legalábbis a pártok által készített két, nem nyilvános közvélemény-kutatás eredményei szerint.

A fizetett vagy nyilvánosságra hozott felmérésekben Heger több mint négy százalékon áll. A párt hasonló helyzetben van, mint a Dzurindával való egyesüléskor.

Az eredeti szándék - hogy Hegerrel legalább a középmezőnybe felkússzanak - meghiúsult. Ez láthatóan nem fog működni.

A Demokrati párt szerepe ezáltal egyértelműen negatív. Kissé elszívja a progresszívek szavazatait, meg némileg lefelé húzza az Egyszerű embereket, az SaSkát és a KDH-t is. De ez nem elég az öt százalékhoz. Ez az egész helyzet inkább azzal fenyeget, hogy az úgynevezett partnerpártok egy részét a választási küszöb alá szorítja. És így a "demokrata" tábor több tízezer szavazatot veszít a választásokon.

Az ügynökségek és a média a "demokrata" termékük számára így most vésztervet keresnek - egy szélesebb választási szövetséget. Pontosabban: ezt a tervet csak leporolják. Mert valójában a terv már megvolt. Már Dzurinda is számított a pártok hálózatba szerveződésénél a kereszténydemokratákkal, akiknek van rendes pártjuk és némi társadalmi támogatottságuk is.

A Demokrati vezetésében ezért már újra fontolgatják a kereszténydemokrata párttal való választási unió valamilyen formáját.

Ami első látásra kissé furcsa. A Demokrati párt ugyanis szellemiségileg és politikailag inkább a progresszívekhez áll közel (Heger ne zavarjon meg senkit, ő csak álcaként funkcionál ott). A konzervatívokhoz nem. Hiszen az olyanoknak, mint Hirman és Káčer, természetes lenne, hogy a PS-hez csatlakozzanak. Hiszen a kereszténydemokraták világa eléggé idegen számukra.

De az első blikk lényegtelen. Ami számít, azok a politikai játszmák. És ezek, ahogy a 2020-as választások előtt is, a konzervatív tér ellenőrzésére és megszelídítésére irányulnak. A Demokraták logójának, a hasonlóság ellenére nem az a szerepe, hogy elszívja a szavazókat a progresszívektől. Az a feladatuk, hogy manipulálják és eltérítsék a konzervatív szavazókat. És a KDH szavazókat a "modern progresszívek" (a szivárványosok) szolgálatába állítsák.

Ebből a szempontból a KDH-nak két feladata volt. Ne lépjen szövetségre a konzervatív Keresztény Unióval. És, hogy megnyíljon a "demokratákkal" (Naď, Káčer, Hirman, Miroslav Kollár) való együttműködés irányába.

A KDH az első feladatot teljesítette. Záborskáéknak és a Keresztény Uniónak kiadta az útját.

A második feladat is teljesülni látszik. Hiszen a KDH korábban fontolgatta a Hegerrel való összefogást (felajánlották neki, hogy induljon a KDH színeiben). Most viszont már arról van szó, hogy a teljes progresszív hangvételű "demokrata" stábot beköltöztessék a KDH-székházba."

Ismerős? Ugye!

Majd Daniš így folytatja:

"Sajnos a KDH pont azt teszi, amit ebben a játékban nem szabadna. És pontosan azt, amit a progresszív ellenfelei akarnak, hogy tegyen. A KDH a hozzá programszerűen legközelebb álló pártot (a konzervatív témákban elvhűen fellépő Keresztény Uniót) kikosarazta. A "demokratákkal" szemben viszont félénken és alárendelt módon viselkedik. Ahelyett, hogy határozottan közölte volna velük, hogy "nem, köszönjük, mi biztosan nem fogjuk betölteni a hasznos idióták szerepét".

Hát, nagyjából ez a legérdekesebb, legérdemlegesebb része a Štandardon közölt elmés fejtegetésnek.

Mi mással zárhatnám e sorokat, ha nem az elhíresült film- és regénybeli megjegyzéssel? Miszerint:

Minden hasonlóság vagy a (felvidéki magyar) valósággal való egyezés csak a véletlen műve.