A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Ea58050a51dfe6db485da165232e206a

Szlovákia 3. legszegényebb ország az EU-ban 2022. aug. 16.

Mindig örömmel tölti el az embert, amikor dobogós helyezést ér el az országa, még ha Szlovákia is az az ország. Nem úgy azon a gazdasági mutatókat összevető német listán, mely az EU sereghajtóit állította sorrendbe.

A lista a bruttó hazai termék (GDP) és a vásárlóerő figyelembevételével állt össze, és bizony a huszonegyedik században csatlakozott posztkommunista régió országainak nincs mire büszkének lenniük. Pár meglepő tétel azért így is szerepel a tízes listán.

1. Bulgária
2. Görögország
3. SZLOVÁKIA
4. Horvátország
5. Lettország
6. Románia
7. Portugália
8. Magyarország
9. Lengyelország
10. Spanyolország

A fenti lista néhány következtetés levonsára késztet:

1) bezzegromániázást abba lehet hagyni Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy a lesajnált magyar ipar messze jobban teljesít keleti szomszédjánál, és már majdnem beérte a négyszer annyi lakossal bíró Lengyelországot is. Elnézve a spanyol kormányok rendszeres szerencsétlenkedését pedig csak idő kérdése, mikor kerül le a Fidesz vezetésével az ország erről a listáról.

2) A tátrai tigris nemcsak lekuporodott, hanem meg is döglött. Nincs mese, el kell engedni a szlovák gazdasági csoda délibábos vízióját, rendszerszintű változások kellenek, mégpedig (poszt)kommunisták és világmegváltó gazdasági guruk nélkül.

3) Görögország a 2010-es gazdasági összeomlása óta sem tért magához. Emlékezzünk csak vissza, milyen pazarló kormányintézkedések vezettek az államcsődhöz, illetve figyeljük meg, hogy ezt az állapotot hogyan konzerválta az IMF-hitel. Itt érdemes minden magyarnak elmorzsolnia egy imát, amiért Orbán Viktor kormánya 2010-ben elhajtotta az IMF ügynökeit!

4) Egysíkú gazdaságra nem lehet építeni. Horvátország valódi turistaparadicsom, ami évente milliókat vonz, ám hiába hagyják az adriai országban a turisták a pénzüket, önmagában ez kevés a sikeres gazdasághoz. Szlovákiában hasonló a helyzet az autógyártásra (összeszerelésre) épülő gazdasággal, de Spanyolország példája talán méginkább párhuzamba vonható. Ha egy válság, megroggyant egy szektort, így könnyen összeomlik a gazdaság teljes szerkezete. Megint csak Magyarország hozható fel ellenpéldaként, ahol diverzifikálták a gazdaságot: a mezőgazdaság mellé felzárkózott az építőipar (köszönjük, Lőrinc!) és bizony az innováció is.

Nem vagyok gazadasági szakértő, a fenti következtetések csupán a józan paraszti észből levezetett állítások, vagy még inkább: felvetések. 

Mindenesetre jól látszik, hogy az Unió magját alkotó államok, tehát akik az alapításkor, illetve az első bővítéseknél csatlakoztak, messze lekörözik a később érkezőket. Az ígért felzárkóztatás pedig a gyakorlatban is elmaradt. Sem a 41 éve (!) csatlakozott Görögország, sem a 36 éve csatlakozott Spanyolország és Portugália nem tudta ledolgozni a hátrányát. Így tényleg felmerül a kérdés, mi értelme az Uniós tagságnak, ha csak a selejtes áruk felvásárlására tartanak minket?

Végezetül nézzünk meg egy térképet, mely az Unió régióinak gazdasági fejlettségét foglalja össze. Kékkel a legfejlettebb régiók, pirossal a legfejletlenebbek, a sárgák pedig az átmenetiek.

Beszédes!

800px European regional policy 2014 svg

Forrás: Wikipédia

Forrás: Foter.ro/Piros7