AMMARHA!

Szlovákia az ENSZ Biztonsági Tanácsába pályázik? 2026. febr. 11.

Érezni némi kognitív disszonancia-redukciót az olyan wannabe-országok irányából, mint amilyen szeretve gyűlült banánköztársaságunk, Abszurdisztán Szlovákia. Miközben a nemzetközi porondon a jog és az emberi jogok következetes védelemezőiként lépnek fel, számtalan példát tudunk sorolni, ami épp az ellenkezőjét bizonyítják.

A szlovák diplomácia ügyeletes Frank Drebinje, Juraj Blanár a hülye bajuszába öltözve Montenegró fővárosában, Pogrodicában jelentette be, hogy immár száz ország támogatja Szlovákia jelölését az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagjának posztjára a 2028-29-es időszakra. Banánköztársaságunk egyedül pályázik a kelet-európai régióból, így vélhetőleg nem kell majd élet-halál harcot vívni az egyébként egyre inkább az öregedés (és eljelentéktelenedés) jeleit mutató szervezetben a pozíció megszerzéséért. Arról meg tényleg kár szót is ejteni, hogy eleddig nem nagyon jelentkezett Szlovákia olyan pozícióba, ahol egy másik országgal megküzdve nyerhette volna el a címet.

Na de mit is kínálhat Szlovákia a világnak? 

Blanár szerint kicsi országunk a nemzetközi jog betartásának következetes védelmezője kíván lenni, és hozzájárulna az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjához is.  

Az ember, főleg ha felvidéki és magyar, azt se tudja, melyik oldalra guruljon a röhögéstől! Most komolyan egy olyan ország beszél nemzetközi jogokról meg emberi jogokról, amelyik a legmegbízhatatlanabb szövetséges (lásd Fico & co. szavazásai az EU-ban), ráadásul hat hónapo börtönnel sújtaná az embertelen Deneš-bekrétumok (hehe) megkérdőjelezését! Ez lenne az a mintaország, az a szeretetország, az a földi Kánaán? 

Hát, elvtársak, kilóg a lóláb, és ez még mindig csak két apróság az elmúlt pár hónapból!

Hosszasan lehetne sorolni Szlovákia politikai bűneit kétes ügyleteit, de abban mind egyetérthetünk, hogy egy ilyen lista nélkül is kijelentjető, ez az ország sok minden, de nem egy példaértékű állam, pláne nem a jog élharcosa. Itt érdemes kitérni arra is, hogy az ország az elmúlt években folyamatosan csúszik hátra a demokrácia minőségét mérő listákon, a korrupció határa a csillagos ég (és még tovább), a magyar közösség elleni kormányzati össztűz, illetve a társadalomban való megtűrése (lásd a Slovan Bratislava drukkereinek folyamatosa magyargyalázását) és következménynélkülisége inkább 

a szégyenpadra, semmint az ENSZ Biztonsági Tanácsába predesztinálja Szlovákiát.

Száz szónak is egy a vége: lehet ugyan Blanáréknak csilivili nemzetközi pozíciókat kibulizniuk, de attól még Szlovákia ugyanaz a megbízhatatlan, az emberi jogokat csak hírből ismerő, a 19. század vad, nacionalista romantikájába megrekedt, de nemzetközi színen totálisan jelentéktelen ország marad.