LÓSZART, MAMA!

Szlovákia az LMBTQ-közösség fellegvára lehet? 2022. okt. 18.

Az egy héttel ezelőtti pozsonyi kettősgyilkosság, mely a közismerten melegbárként funkcionáló Tepláreň előtt történt, katalizátorként hathat a melegjogi harcosok nem csekély tábora számára.

Két ártatlan fiatalembert ölt meg egy szélsőséges terrorista Pozsonyban, akiknek annyi volt a bűnük, hogy a saját nemükhöz vonzódnak. A szlovák és magyar nyelvű szlovák sajtó egy emberként hördült fel, Szlovákia történetének első gyűlöletbűncselekményéről fröcsögve.

Nekünk, felvidéki magyaroknak erről kicsit más a véleményünk – pozsonyi és dunaszerdahelyi rendőrattakkok, Malina Hedvig ügye és számtalan egyéb, a közösségünket ért kisebb-nagyobb, szóbeli és tettleges támadás után. De lelkük rajta, legyen ez az első, mai témánkhoz csak áttételesen kapcsolódik ez a kérdés. 

A két fiatal halála – már most jól láthatóan – az itteni meleglobbi legújabb véres kardjaként politikai fegyverré vált, amivel indokolni, sőt bizonyítani igyekeznek a jogrendünk hiányosságait. 

Előbb a ma7 cikkében futottam bele a Szlovák Tudományos Akadémia progresszív jóemberkedésébe, melynek értelmében a szlovák nyelv értelmező szótára – Mai szlovák nyelv szótára (Slovník súčasného slovenského jazyka) – szerelem szócikkét módosították, mégpedig kivették a vonzalom ellenkező nemre vonatkozó részét, hogy lecseréljék azt bizonyos személyre. Szép új világ köszöntött tehát ránk! De van még tovább is.

A webnoviny.sk számolt be arról – a TASR hírügynökségre hivatkozva –, hogy a Dúhy.sk nevű, a Mladí o.z. által üzemeltetett weboldal felhívására 24 óra alatt 27 000-en írták alá azt a petíciót, ami az azonos neműek élettársi viszonyának jogi rendezését, kvázi házasságának legalizálását követeli. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy e kezdeményezés szószólója Ondrej Vrábel (SaS) liberális képviselő, aki be is akarja nyújtani a törvénytervezetet.

És hogy mi a baj ezzel az egésszel alig egy héttel egy egyértelműen elítélendő kettősgyilkosság után? Csak az, hogy ez így ebben a formában hullarablás. 

A két férfi meggyilkolása előtt ugyanis nemhogy törvénytervezet, de erre még csak társadalmi nyomás semi volt. Mondjuk most sincs, hiszen a 27 000 aláírás az ország lakosságának csupán töredékét teszi ki. 

Másfelől van itt egy közel félmilliós nemzeti kisebbség, akik még 2022-ben is másodrendű, megtűrt állampolgárok, akiknek elkobzott vagyonáért nem jár kárpótlás, sőt akinek földjeit ma is el lehet kobozni csak azért, mert magyarok. Az általunk lakott régiókat elkerüli az autópálya és az ipar, iskoláinkat és önkormányzatainkat diszkriminálják, történelmünket és történelmi emlékhelyeinket meghamisítják, közösségünket megfélemlítik, megfosztják az állampolgárságtól, ha felveszik a magyar állampolgárságot.

Itt tartunk ma, 2022. október 18-án. 

Persze lehet sírni-ríni a melegjogokért, lehet szégyenkezni, hogy az élettársi viszony rendezése Európában így is a legutolsók között fog(?) megvalósulni, az is zavaros hátterű intézmények nyomására (érdemes megnézni mind a duhy.sk, mind az azt üzemeltető ozmladi.sk-t, előbbi legrégebbi bejegyzése 2020. májusából való! Milyen érdekes, hogy pont akkoriban kapcsolt magasabb fokozatba a globális LMBTQ-propaganda!). 

Ám legyen, írják alá azt a nyamvadt törvényt, tegyék Szlovákiát a melegjogokk Mekkájává, de előbb rendezzék egy releváns joghézagban élő közösség, a magyar közösség ügyét. 102 éve adósaink immár ezzel.