CINK

Szlovákia kiszárad: az ország közel 60 százalékát sújtja extrém aszály 2026. aug. 11.

A folyók vízszintje csökken, apadnak a felszín alatti vizek, a talajból pedig több tíz milliméternyi víz hiányzik. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet szerint a következő napokban tovább romolhat a helyzet.

Szlovákia egyre komolyabb vízhiánnyal néz szembe. A csapadékhiány, a rendkívüli hőség és az erős párolgás együtt olyan mértékben szárítja az országot, hogy az extrém aszály már a terület mintegy 59 százalékát érinti.

A helyzet nemcsak a földeken érzékelhető. A folyók vízhozama csökken, apadnak a felszín alatti vizek, a források hozama is gyengül, miközben a talaj mélyebb rétegeiben is jelentős vízhiány alakult ki.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) Intersucho platformon közzétett, augusztus 9-i állapotot tükröző értékelése szerint különösen súlyos a helyzet az ország nyugati részén, Közép-Szlovákia déli járásaiban, valamint Kelet-Szlovákia egyes térségeiben.

A talaj 80 százaléka jelentős vagy extrém szárazsággal küzd

A felszíni talajréteg mellett még aggasztóbb a mélyebb rétegek állapota. A jelentős vagy extrém szárazság Szlovákia területének mintegy 80 százalékát érinti.

Nyugat-Szlovákia egész területén, illetve az ország középső és keleti részének több déli térségében a talaj relatív nedvességtartalma 10 százalék alá esett. Az ország területének több mint 90 százalékán pedig 50 százalék alatt van.

A talajnedvesség hiánya többnyire 20–80 milliméter között mozog. A legrosszabb értékeket – 80–100 milliméteres hiányt – a keleti országrészben, Zamaguríban és Árva térségében mérték.

A záporok sem tudták megfordítani a folyamatot

Az elmúlt héten ugyan érkezett csapadék, de annak eloszlása rendkívül egyenetlen volt. A legtöbb eső a Bukovské vrchy térségében hullott, helyenként 70–100 milliméter.

A Tátrában, valamint a Felső-Nyitra, Gömör, Szepesség és Felső-Zemplén térségében is mértek 30 milliméternél több csapadékot.

Ezzel szemben a Duna menti alföld jelentős része és a Turóci-medence gyakorlatilag szárazon maradt. Trencsén és Zsolna megye nagy részén, Besztercebánya megye nyugati részén, valamint Sáros és Alsó-Zemplén térségében mindössze öt milliméternél kevesebb csapadék hullott.

A probléma éppen az, hogy az ilyen elszórt záporok és zivatarok nem képesek pótolni a hosszabb ideje felhalmozódó vízhiányt.

42 fokos hőség után tovább szárad a talaj

A magas hőmérséklet tovább súlyosbítja a helyzetet. Az elmúlt héten Hont térségében a hőmérséklet helyenként megközelítette a 42 Celsius-fokot.

A nagy meleghez intenzív párolgás társul. Pozsony környékén a heti párolgás elérte az 52 millimétert, vagyis ennyi víz távozott a rendszerből párolgás révén.

A meteorológiai mutatók sem sok jót jeleznek. Az SPEI-index alapján Szlovákiában az enyhén száraz és a nagyon száraz körülmények dominálnak, míg az SPI-index még kedvezőtlenebb képet mutat.

Az utóbbi szerint extrém aszály sújtja többek között Záhorie térségét, a Duna menti alföldet, Abaújt és Alsó-Zemplént. 

Az aszály hatása már a folyókon is jól látható. Július Szlovákia vízgyűjtőinek többségében száraz hónapnak bizonyult. Júniushoz képest különösen a Duna és a Hernád vízgyűjtőjében romlott a helyzet, valamint a Vág Orava és Liptó térségében található mellékfolyóin.

Az Ipoly, a Bodva és a Bodrog vízgyűjtőjében a júliust már extrém száraz hónapként értékelték.

A helyenként lezúduló heves esők ugyan rövid időre megemelték egyes folyók vízszintjét, de ez nem változtatott az összképen. A hőhullámok után a vízfolyások többsége ismét alacsony vízállással folytatta útját.

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ráadásul látványos következményekkel is jár: a visszahúzódó folyómeder egyes helyeken olyan területeket tett láthatóvá, amelyek normális vízállás mellett a folyó alatt vannak. A térségben az extrém alacsony vízszintek már történelmi és régészeti leleteket, valamint hajóroncsokat is felszínre hoztak.

A felszín alatti víz sem menekül

Talán még aggasztóbb, hogy a vízhiány már nem csupán a felszínen érzékelhető.

Az SHMÚ adatai szerint júliusban a megfigyelt felszín alatti vízforrások és objektumok 88 százalékában a hosszú távú átlag alatti értékeket mértek.

A helyzet júniushoz képest is romlott. A monitorozott objektumok csaknem 11 százalékánál a felszín alatti víz szintje, illetve a források vízhozama már a hosszú távú minimum alá esett.

A legrosszabb állapotot a Bodrog, Bodva, Ipoly és Sajó vízgyűjtőjében mérték.

Egyelőre nincs láthatáron az igazi fordulat

A következő napok időjárása sem ad okot túlzott optimizmusra.

Augusztus 11-én hidegfront vonul át Szlovákia felett, amely átmeneti enyhülést hozhat. A hét végére azonban ismét melegebb idő várható, a maximumhőmérséklet pedig ismét 30 Celsius-fok fölé emelkedhet.

Záporokra és zivatarokra is lehet számítani, ám ezek területileg nagyon egyenetlenül jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy miközben egy-egy térség rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadékot kaphat, máshol továbbra is száraz maradhat a föld.

Az SHMÚ előrejelzése szerint ezért az aszály tovább terjedhet észak felé is.

Az SPEI-index alapján helyenként a Duna menti alföldön, Záhorie térségében, Szepességben és Besztercebánya megyében is extrém szárazság alakulhat ki. Az SPI-index pedig még kedvezőtlenebb képet fest: Nyugat- és Közép-Szlovákiában is az extrém száraz körülmények válhatnak meghatározóvá.

Szlovákia egyszerre több fronton szárad

A jelenlegi helyzet azért különösen aggasztó, mert nem egyetlen vízhiányos területről van szó.

Szárad a talaj felső és mélyebb rétege, csökken a folyók vízhozama, apadnak a felszín alatti vizek, és egyre kevesebb vizet adnak a források is.

Ha nem érkezik rövid időn belül nagyobb mennyiségű, az ország jelentős részét érintő csapadék, a folytatódó hőség tovább mélyítheti a vízhiányt.

Szlovákia tehát nem egyszerűen egy újabb száraz nyárral küzd: a vízhiány egyre több területen válik kézzelfogható problémává.