CINK

Szlovákia lakosságának közel 29 százaléka szegénynek érzi magát 2025. nov. 4.

Az Eurostat adatai szerint a szlovákok csaknem 29%-a nehezen jön ki a fizetéséből, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban (EU). A pénzügyi bizonytalanság érzése Szlovákiában továbbra is fennáll, mivel a termelékenység és a hozzáadott érték növekedése túl gyenge ahhoz, hogy lehetővé tegye a tartósan magasabb bérek növekedését – értékelte Marián Kočiš, a Slovenská sporiteľňa elemzője.

„Ha Szlovákia objektíven csökkenteni akarja a szubjektív szegénység érzését, akkor újra be kell indítania a termelékenység motorját, és meg kell erősítenie a gazdaság magját, amelyből a háztartások is profitálhatnak. Az áttérés a tudásalapú gazdaságra, amely magasabb hozzáadott értéket termel, végül azoknak is segít, akik olyan ágazatokban dolgoznak, ahol kevés tér van a munkatermelékenység növelésére vagy a nagyobb innovációra” – mondta Kočiš.

Tavaly az európai lakosság 17,4%-a tartotta magát szubjektíven szegénynek. Ez javulást jelent a 2015-ös adatokhoz képest, amikor 25% érezte magát szegénynek. Az elemző szerint az európai háztartásokra nehezedő gazdasági nyomás fokozatosan enyhül. A magukat szegénynek érzők aránya a görögöknél a legmagasabb (66,8%), őket követi Bulgária (37,4%) és Szlovákia (28,7%). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Hollandia és Németország (egyaránt 7,3%), valamint Luxemburg (8,5%) mutatja.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában a szubjektív szegénység aránya hosszú ideje 30% körül mozog. Az egyszülős családoknál vagy az egyedül élő nyugdíjasoknál ez az arány meghaladja a 40%-ot is. A múltban Szlovákia jobb helyzetben volt a reformoknak, az EU-hoz és az euróövezethez való csatlakozásnak, valamint a külföldi befektetések beáramlásának köszönhetően. Kočiš szerint az országnak az is segített, hogy megnyitotta piacát a külföldi tőke előtt, és bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelembe. Később azonban az állam a viszonylag gyors növekedés után nem tudott áttérni egy olyan modellre, amely az innovációra és a magasabb hozzáadott értékre épül.

A szlovák gazdaság az elemző szerint ugyan továbbra is növekszik, de a stagnáló termelékenység és a gyenge innovációs alap akadályozza az életszínvonal javulását. Ha Szlovákia csökkenteni akarja a szegénység érzését, miközben növeli a béreket, akkor a termelékenység növelésére és a magasabb hozzáadott értékre kell összpontosítania. Ehhez kutatás-fejlesztési beruházásokra, a tudomány támogatására, jobb oktatásra és hatékonyabb adórendszerre van szükség, amely megőrzi a vállalatok beruházási motivációját.

„Ha Szlovákia azt akarja, hogy a gazdasági növekedést ismét megérezzék az emberek a pénztárcájukban is, meg kell erősítenie a gazdaság magját, bővítenie kell a növekedés forrásait – vagyis diverzifikálnia és innoválnia kell –, végül pedig a gazdasági növekedés eredményeit az egész társadalomra kell kiterjesztenie” – tette hozzá az elemző.