ZSÍR

Szombat esti láz: Anthrax - Only 2022. ápr. 2.

Amikor 1991-ben otthagyta Joe Belladonna az Anthrax-et, nagyjából mindenki elkönyvelte, hogy a megváltozott zenei közegben befellegzett a thrash metal nagy négyeséhez (Metallica, Slayer, Megadeth és Anthrax) tartozó zenekarnak. Erről persze egészen más volt a zenekart vezető Scott Ian gitáros és Charlie Benante dobos véleménye, akik leigazolták a korábban a Metallicát is kikosarazó John Busht a mikrofon mögé.

Az 1981-ben alakult zenekar úttörője volt thrash metalnak, Belladonna kilépéséig 5 sikeres nagylemezt adtak ki (az első, még elég kiforratlan albumot Neil Turbin énekelt), egy lemezüket és egy válogatásalbumukat még Grammy-díjra is jelölték, aztán beütött a krach: Joe otthagyta társait.

A grunge térhódítása-földindulása több hasonszőrű bandát is bedarált (Exodus, Testament, Death Angel) vagy komoly stílusváltásra késztetett (Megadeth, Metallica - bár az majd csak 1996-ban sokkolja a közönséget a Load albummal), így az alapvetően sokkal sötétebb és mélyebb hangú új énekeshez igazodva egy új formulával állt elő a New York-i ötösfogat: a korábbi sebességet elhagyva, de a korábban is jellemző fogós énektámákat megtartva teret engedtek a korszak zenei hatásainak.

A végeredmény pedig önmagáért beszél: egy (akkor) kimondottan modern, dallamos, és egyébként sikeres album született, mely az első héten 62 000 példányban talált gazdára és hamarosan be is aranyozódott. 2002-ig félmilliónál is több példányt adtak el az USA-ban az albumból. Az Only dal a Manstream Rock Billbord-listán egészen a 26. helyig jutott. 

A dalról James Hetfield, a Metallica frontembere mondta, hogy „tökéletes dal”, nehéz vele nem egyetérteni!

Az Anthrax John Bush-sal még három lemezt készített, majd visszatért Joe Belladonna a fedélzetre. Aztán megint kilépett, majd megint vissza. A zenekar a Belladonna-reunion óta eltelt 15 évben két lemezt adott ki, a harmadik, a zenekar 12. nagylemeze pedig már gőzerővel készül.