ZSÍR

Sztercsnói vár körüli legenda 2024. ápr. 4.

Sztrecsény (Sztrecsnó/Strečno) várát a Vágvölgy egyik legszebb pontjára pakolták a középkorban. Bár a helyszín kiválasztásában az esztétikai szempontok aligha játszottak szerepet, inkább védelmi funkciója volt a sziklára épített várnak, - ezt a történelemkönyvek tőlem sokkal okosabban el tudják mesélni.

Valamikor Wesselényi Ferenc élt itt feleségével, Bosnyák Zsófiával. Nagy szerelemnek indult... Bosnyák Zsófia nemesi családból származott, papája egy ideig a füleki vár kapitánya is volt, de a papa nevén futott még számtalan másik vár és miegyéb. A sztrecsnói várat nászajándékba kapták a fiatalok, és hol itt, hol pedig a közeli Vágtapolcán épített kastélyban laktak.

Eleinte madaratfogatós boldogságban éltek, saját jólétük mellett gondot fordítottak a környékbeli szegényekre, nincstelenekre is. Zsófia különösen jólelkű, szerény, istenfélő nő volt. Ám 1634-ben Zsófia apja meghalt, Wesselényi pedig megkapta a füleki várkapitányi tisztséget. Vágtapolca-Fülek száznyolcvan kilométer (néha több), Wesselényi attól fogva csak ritkán éjszakázott hitvese mellett...

A legendák szerint Zsófia hűségesen várta haza férjét, ám Wesselényi a harcok alatt felgyűlt stresszt más nők karjaiban vezette le. A murányi várban élő Széchy Mária - és vele együtt a murányi vár megszerzése - olyan vonzó motiváció volt, hogy Wesselényi jó darabig nem is ment haza.

Wesselényi napirenden kívüli kalandjairól csakhamar tudomást szerzett Zsófia is. Elhatározta, hogy olyan buzgón fog imádkozni Máriához, (nem Széchy Máriához persze) hogy a szent szűz pártfogása által férje visszataláljon hozzá. 

A vár közelében az egyik sziklaszirten volt egy kápolna. Zsófia minden éjjel útra kelt, mezítláb sétált a sziklára, letérdelt a kápolnában és órákig imádkozott.

Egy viharos, esős, hideg éjjelen, míg ő a kápolnában fohászkodott, hazatért Wesselényi. El lehet képzelni, mire gondolt, mikor nejét nem találta otthon... Kérdőre is vonta a hajnalban hazaérkező Zsófiát. Az ártatlan asszony zokogva mondta férjének, a viszontlátás és főleg a viszontszeretés reményében imádkozva töltötte az éjszakát.

Wesselényi állítólag elszégyellte magát, ígért fűt-fát, hűséget, mindent. Zsófia rendszeresen hálát adott a különös égi kegyelemért, ám néhány év múlva, tragikusan fiatalon, 34 évesen meghalt. A várban temették el 1644-ben. Wesselényi még ugyanabban az évben feleségül vette Széchy Máriát...

A sztrecsnói várat az ezerhatszázas évek végén lerombolták. A vár romjai között megtalálták Zsófia koporsóját. Zsófia teste szinte teljesen ép volt. Díszes szertartás keretében a vágtapolcai templom kriptájában üvegkoporsóban újratemették. 300 évig pihent itt békességben, ezalatt hívők, tisztelők, hűtlenek és hűségesek ezrei hajtottak fejet nyughelye előtt.

2009 tavaszán egy látogató kegyeletet nem ismerve tönkretette a koporsót, Zsófia mumifikálódott testét meggyújtotta és röhögve nézte végig, ahogy porig ég.

Vágtapolcán mai napig szinte szentként tisztelik Zsófiát. A helyi iskola is Bosnyák Zsófia nevét viseli.

Forrás: Felvidéki mesemondó