
CINK
Tárnok Balázs a nyelvtörvény módosításáról: valós és jogos az aggodalom
2024. nov. 14.


„Óriási feladata van a jogvédőknek, a szlovákiai magyar politikának és a sajtónak is, hogy időben felhívják a figyelmet azokra a tervezetekre, amelyek a későbbiekben jelentősen korlátozhatják a kisebbségi nyelvek használatát is” – mondta el a Pátria Rádió kérdésére Tárnok Balázs szlovákiai magyar jogász.
Az budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója szerint ennek a korai előrejelzésnek köszönhető, hogy ezek a kérdések bekerülnek közbeszédbe, megfelelő politikai szintre emelkednek, s ezen a szinten hatékonyabban tudnak róla egyeztetni a politikai szereplők.
„Voltak korábban olyan korlátozó intézkedések, melyek nem szivárogtak ki, és aztán a későbbiekben nehezebb volt belőle visszatáncolni”
– emlékeztetett.
Tárnok szerint rosszindulatú és szándékos maszatolást végeznek azok a szereplők, akik a kiszivárgott tervezet súlyát megpróbálják relativizálni.
„Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos is megerősítette, hogy a kiszivárgott szöveg és a tervezet nagy részben fedi egymást. Tehát abban is áll a relevancia, hogy a szlovák kormányon belül dolgozták ki a tervezetet, a kulturális tárca dolgozta ki a tervezetet” – tette hozzá.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az SNS hagyományaitól sem független a szlovák nyelv erősítését szándéka, csakhogy ez a gyakorlatban, akárcsak a 90-es években, mindig a kisebbségi nyelvhasználat visszaszorítását eredményezte.
„Ilyen értelemben soha nem szabad alábecsülni egy ilyen súlyú törvény tervezett módosítását”
– húzta alá Tárnok.
Peter Žiga, a parlament megbízott elnöke ígéretével kapcsolatban, miszerint a szlovák kormány nem tervezi a kisebbségi status quo felborítását, elmondta: ha átmennek ezek módosítások, megszületik a jogszabálymódosítás tervezete, és ez átmegy a parlamenten, és gyakorlatban elkezdik alkalmazni, a hivatalok és bíróságok nem azt fogják figyelemebe venni, hogy 2024-ben mit mondott Peter Žiga, hanem hogy mit mond a normaszöveg.
„Amikor a jogvédők felhívták a figyelmet arra, hogy ez a jogszabály tervezet elképesztően problémás, és a 90-es évek közepére taszítja vissza a szlovákiai magyarságot nyelvhasználati szempontból, akkor ez egy valós, jogos aggodalom, ugyanis a tervezett normaszöveget vették alapul, ahogy majd a későbbiek gyakorlati érvényesítés során is történni fog“ - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
Hozzátette:
„A politikai megnyilvánulások az egy dolog, a normaszöveg, amit a jogszabálytervezet és majd később a lehetséges jogszabály mond, az pedig egy másik dolog a jövő gyakorlatára nézve.“
A szakértő Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel ért egyet, miszerint rendkívül óvatosnak kell, résen kell lenni, folyamatosan figyelni kell a jogszabálymódosítás minden egyes elemét, s ebbe beleszólást kell kapjanak a szlovákiai magyar civil szféra képviselői, a kisebbségi kormánybiztos, és a szlovákiai magyarok legitim politikai képviselője, a Magyar Szövetség is. Tárnok szerint azonban alappal feltételehető, hogy nem teljesen őszinte az együttműködési szándék a szlovák fél részéről, hiszen az ígéretekkel ellentétben nem tájokaztatták megfelelő időben a készülő módosításról sem a magyar kisebbség politikai képviselőit.
„Ha valóban fontos a szlovák fél számára a jó szlovák-magyar kapcsolat, és valóban azt szeretnék elérni, hogy a későbbiekben ez ne érintse, ne korlátozza a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát, akkor be kell vonják a szlovákiai magyar jogvédőket és politikusokat, hogy ők is figyelemmel tudják követni a folyamatot, és ha esetlegesen van olyan pontja a normaszövegnek, amely a jövőben problémás lehet, akkor ezt kezeljék megfelelő időben, és ne legyen belőle elfogadott jogszabály” – húzta alá.
Kiemelte, a szlovákiai magyaroknak az a dolga, hogy megfelelő kritikai szemlélettel nézzék ezt a folyamatot, s ha felmerülne az az élethelyzet, hogy a szlovákiai magyarok jogai csorbulnak, akkor erre megfelelő erélyességgel reagáljon a szlovákiai magyar politikai szféra és jogvédők is.
Tárnok Balázs az utóbbi napok eseményeit értékelve úgy fogalmazott:
„Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben ez a két aktor és a média is megfelelő időben, megfelelő eréllyel lépett fel, s ennek is köszönhető, hogy politikai napirendre került a kérdés”
Borítókép: Hungary Foundation/Sütő Eszter

Kapusník Csaba


