LESZ, LESZ, LESZ
Tárnok Balázs: Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel is szembemegy a magyar iskolákat veszélyeztető javaslat
2026. nov. 16.
A Magyar Szövetség nemzetközi fórumokon is fellép a szlovák kormány iskolahálózati optimalizációs javaslata ellen, amely a párt becslése szerint a magyar tannyelvű iskolák közel felének működését veszélyeztetheti. Tárnok Balázs, a párt külügyi szakértője szerint a tervezett módosítás nemcsak a magyar oktatási intézményeket hozza hátrányos helyzetbe, hanem Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel is ellentétes lehet.
A témában a Magyar Szövetség már az Európa Tanács Titkárságához fordult, Gubík László pártelnök pedig petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Tárnok Balázs a Ma7-nek adott interjúban elmondta: mindkét esetben az optimalizációs javaslat uniós, illetve nemzetközi jogi vonatkozásaira hívták fel a figyelmet.
A párt külügyi szakértője szerint a parlament elé augusztus végén beterjesztett módosítás a Magyar Szövetség számításai alapján a magyar tannyelvű iskolák 46 százalékát érintheti hátrányosan. Ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy az anyanyelvi oktatáshoz való jog ugyan papíron megmarad, a gyakorlatban azonban egyes magyar családok számára elérhetetlenné válik.
Tárnok a jelenlegi helyzetet a mečiari időszakhoz is hasonlította. Mint fogalmazott, három évtizeddel Vladimír Mečiar után ismét veszélybe került a magyar oktatás, bár ezúttal nem közvetlen intézkedésekkel, hanem közvetett diszkriminációval.
Az Európa Tanács figyelmét is felhívták a problémára
A Magyar Szövetség azért fordult az Európa Tanácshoz, mert a szervezet égisze alatt elfogadott Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta kötelező érvényű nemzetközi dokumentumok, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást is védik.
Tárnok szerint az Európa Tanács szakértői bizottságai korábban már egyértelmű elvárásokat fogalmaztak meg Szlovákiával szemben. A kisebbségi nyelvű oktatás fenntartását és tényleges hozzáférhetőségét akkor is biztosítani kell, ha az egyes intézményekben alacsonyabb a diáklétszám.
A szakértő külön kiemelte az október 15-én megjelent legfrissebb jelentést is, amely ugyancsak hangsúlyozza a kisebbségi nyelvű oktatás hozzáférhetőségének fontosságát. A Nyelvi Charta rendelkezéseinek betartását ellenőrző bizottság szintén arra figyelmeztetett, hogy az alacsony diáklétszám nem eredményezheti a kisebbségi tanulók tényleges anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférésének megszűnését.
A Magyar Szövetség ezért arra kérte az Európa Tanácsot, vizsgálja meg, hogy a Fico-kormány által benyújtott javaslat összhangban áll-e Szlovákia nemzetközi vállalásaival.
A magyar iskolákat arányaiban jóval súlyosabban érintheti a módosítás
Tárnok Balázs szerint a kormány azzal érvel, hogy az optimalizáció egyformán érinti a szlovák és a magyar iskolákat. A Magyar Szövetség becslései azonban jelentős különbséget mutatnak: míg a szlovák tanintézmények mintegy 19 százaléka, addig a magyar iskolák 46 százaléka kerülhet veszélybe.
A szakértő szerint ez egyértelműen arra utal, hogy a módosítás hatása aránytalanul nagyobb terhet ró a magyar oktatási intézményekre.
„A módosítás ugyanis azzal járna, hogy sok esetben praktikusan megszűnne a magyar diákok hozzáférése az anyanyelvi oktatáshoz”
– fogalmazott Tárnok Balázs a Ma7-nek.
A Magyar Szövetség tehát nem csupán az iskolák átszervezésének módját kifogásolja, hanem azt is, hogy a tervezett változtatások következtében a magyar családok egy része a gyakorlatban elveszítheti az anyanyelvi oktatás választásának lehetőségét. A párt ezért nemzetközi szinten is igyekszik felhívni a figyelmet a tervezett intézkedés kisebbségi jogi következményeire.
ma7/P7
Piros 7es



