LESZ, LESZ, LESZ

Tarthatatlan jogbizonytalanság: amerikai lapban jelent meg írás a szlovákiai földelkobzásokról 2025. dec. 6.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke közösségi oldalán hívta fel a figyelmet egy, a The Washington Times véleményrovatában megjelent írásra, amely a Szlovákiában zajló földelkobzások problémáját ismerteti nemzetközi közönséggel. A cikk szerzője Tárnok Balázs, a Magyar Szövetség külpolitikai szakértője, aki szerint a szlovák állam a második világháború utáni Beneš-dekrétumokra hivatkozva máig folytatja az etnikai alapú vagyonelkobzás gyakorlatát.

Történelmi jogszabályokra hivatkoznak a mai döntések

A cikk szerzője rámutat: Szlovákiában az utóbbi években olyan eljárások indultak, amelyek során az állam olyan földterületeket von saját tulajdonába, amelyek tulajdonosait vagy azok felmenőit a Beneš-dekrétumok alapján egykor megfosztották vagyonuktól – ám a korabeli elkobzások adminisztratív hibák miatt nem fejeződtek be. A mostani gyakorlat lényege, hogy a hatóságok ezeket a „hiányosságokat” utólag próbálják pótolni.

A dekrétumok 1945 után kollektív bűnösség címén a németeket és magyarokat sújtották vagyonelkobzással. Szlovákia évtizedeken át azt a nemzetközi álláspontot képviselte, hogy ezeknek a rendelkezéseknek nincs modern kori joghatásuk. A cikk szerint ez a garancia mára szertefoszlott.

Több mint ezer hektárt érinthetett az elmúlt években

A rendelkezésre álló adatok alapján 2019 óta több mint 1000 hektárnyi területet sajátított ki a szlovák állam. Sok esetben a tulajdonosok nem kaptak megfelelő értesítést vagy jogorvoslati lehetőséget. A szóban forgó ingatlanok jelentős része fontos infrastruktúra-fejlesztések környezetében található, így értékük valószínűleg eléri a több százmillió eurót.

A magyar kisebbség képviselői évek óta jelezték a visszarendeződés veszélyét, ám a szlovák politikai vezetés gyakran történelmi vita újbóli megnyitásának bélyegezte meg az aggodalmakat. Amikor az ellenzék is felvetette az ügyet, a kormány tagjai határozottan kijelentették, hogy a Beneš-dekrétumok „érinthetetlenek”.

Nem csak történelmi vita: kockázat a jogbiztonságra és a befektetésekre

A Washington Times közölt írás hangsúlyozza: nem a határok vagy a második világháború utáni rendezés megkérdőjelezéséről van szó, hanem arról, hogy egy mai, demokratikus európai uniós és NATO-tagállam a háborús időszak etnikai törvényeire hivatkozva koboz el ingatlanokat.

A szerző szerint ez a gyakorlat aláássa a jogbiztonságot, ami nemcsak a kisebbségeket érinti, hanem a befektetői környezetet is gyengíti. Ha a magántulajdon a 1940-es évek etnikai besorolásai alapján visszamenőlegesen semmissé tehető, az megingathatja a külföldi, köztük az amerikai vállalatok bizalmát is. Tárnok arra is figyelmeztet, hogy a kérdés köré épített nacionalista narratíva tovább növeli a társadalmi feszültséget, és sérülékennyé teheti az országot külső befolyással szemben.

Magyar Szövetség: nemzetközi térben folytatódik a figyelemfelhívás

Gubík László bejegyzésében emlékeztetett: a Magyar Szövetség korábban Genfben is jelezte aggodalmát az ügyben, most pedig amerikai nyilvánosság elé vitték a problémát. A párt elnöke szerint nem engedhető meg, hogy az állam a kollektív bűnösség elvére támaszkodva végezzen modern kori földelkobzásokat.

A vita várhatóan továbbgyűrűzik, hiszen a téma egyszerre érinti a kisebbségi jogokat, a szlovák jogállamiság megítélését és a nemzetközi befektetői környezet stabilitását.