LIBERNYÁKULUM

Tiltás ide vagy oda, vonulgattak Nagyváradon 2025. júl. 29.

Hiába tiltotta be a nagyváradi városvezetés az idei Pride-felvonulást, a szivárványos aktivisták persze most is úgy döntöttek, hogy az ő „jogaik” mindennél előbbre valók – törvényen, közösségen, jóérzésen. A román csendőrség végül rendet tett, de nem maradtak el a bírságok sem: közel 20 ezer lejt, azaz nagyjából másfél millió forintot osztottak ki a helyszínen.

Az eseményt szervező Ark Egyesület azzal a rendíthetetlen buzgalommal próbálta kiharcolni a menet engedélyezését, ahogy csak az NGO-világban szokás. A városháza viszont maradt a józan észnél: közölte, hogy a kiszemelt útvonal (Fő utca, Bémer tér, Szent László tér) már foglalt más rendezvényeknek, ráadásul építkezések is zajlanak. De kit érdekel a közrend meg a közlekedés, ha valaki épp a „láthatóságát” akarja demonstrálni?

A „menet” végül nem jutott el a városháza épületéig – a csendőrök a Kossuth utcai mélygarázs tetején kialakított térre terelték az ünneplő tömeget (aminek azért a számbeli nagyságát érdemes lenne külön idézőjelbe tenni). 

Itt aztán mehetett a megszokott lemez: elnyomásról, jogfosztottságról, „szeretetről” és „egyenlőségről” szóltak a beszédek. Ahogy minden évben. És ahogy minden évben, most is ugyanúgy nem érdekelte az utca emberét.

A csendőrségnek nem csak a rend fenntartásáról kellett gondoskodnia, de a szabályszegőket bírságolták, köztük volt olyan is, aki nem a vonulókat, hanem épp őket szidalmazta. Úgy tűnik, a szólásszabadság is egyirányú utca lett...

Persze azonnal jöttek a szokásos siránkozók is: több mint negyven civil szervezet és néhány európai parlamenti képviselő máris „intézményesített homofóbiát” kiáltott, és kettős mércéről papolt. Az persze senkit nem zavar, hogy más, nem politikai színezetű rendezvényeket gond nélkül engedélyeztek, például helyi fesztiválokat vagy vásárokat. De hát azokból nem lehet nemzetközi botrányt csinálni...

A menetet a diplomáciai testület néhány képviselője is megtisztelte, mert ugye nincs is szebb külpolitikai üzenet, mint egy belpolitikai tiltás ellenére részt venni egy vonulgatáson. A szuverenitás meg az önkormányzati döntéshozatal tisztelete persze ilyenkor már nem olyan fontos.

De hát 2025 Európájában ez már így megy: ha egy város nemet mond, akkor majd az NGO-k, a nagykövetségek és Brüsszel mondanak igent. A csendőrök pedig maradnak a valóság talaján, és osztják a bírságot, ha kell.

Mandiner nyomán