ZSÍR

Több őshazáról beszél a magyar régész 2026. jún. 6.

Gáll Ervin régész-történész, a Vasile Pârvan Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa adott interjút a Mandinernek, melyben a tudós a honfoglaló magyarságról beszélt.

Miért bukott el a magyar steppeállam a Kárpát-medencében?

Úgy látom, hogy a 1o. századi eliteknek mindössze egy projektjük volt, az úgynevezett „B-terv” hiányzott, ugyanakkor csupán formai szempontból bukott el a nomád struktúra, hiszen az elitek – egy részük legalábbis – átmentették a hatalmukat.

Tegyük hozzá, számtalanszor történt ilyen a történelemben, hogy a gazdasági-politikai rendszer bukása ellenére a politikai elitek átmentik a hatalmukat. Végül is így született meg a középkori magyar állam, és az Árpádok így maradtak hatalmon még háromszáz évig.

Mit gondol a legújabb magyar őshaza-elméletekről? Milyen forgatókönyvet tart a legvalószínűbbnek?

Mindez nagyon komplex kérdéskör, illetve kevés forrás áll a rendelkezésünkre. Személyesen megelégedtem a kötetben is azzal, hogy rendszerezzem ezeket az őshaza-elméleteket. Ebben a pillanatban úgy látom, hogy az általam I. elméletnek (Az uráli „őshaza” elmélete – a szerk.) nevezett teória van jobban megindokolva.

Ugyanakkor más eredetű, máshonnan érkező népegységek, csoportok csatlakozását sem zárhatjuk ki, például a 9. vagy később a 10. század folyamán, emiatt helyesebb inkább őshazákról, mintsem őshazáról beszélni. Azt javaslom, így vágjuk el a gordiuszi csomót: gondolkodjunk többes számban, az „ugor – török háború” több mint száz éve után!

Milyen korlátokba ütközik a honfoglalás értelmezése? A honfoglalás menekülés volt, vagy egy sikeres politikai-katonai projekt?

A kérdés megítélése összességében inkább történészi hatáskör, nem véletlenül hagytam kérdőjeleket a kötetben is, hiszen a Kárpát-medencei magyar honfoglalásnak sem a kiváltó okáról, sem a lefolyásáról nincs közmegegyezés.

A történettudomány képviselőinek a nagyobb része a honfoglalás okát kettős jellegűnek véli: a 894-es hadjárat eredményeképpen 895 tavaszán Árpád már egyértelműen a terület meghódításának a céljával vonul be a Kárpát-medencébe – eszerint az elmélet szerint azonban a hódítást a besenyők előli menekülés idézte elő, mintegy a honfoglalással párhuzamosan.

Egy másik álláspont szerint 894-ben nem lehet bizonyítani a besenyők támadását, éppen ezért a honfoglalás kapcsán menekülésről sem lehet beszélni. A besenyő támadás elvetése azt is jelenti, hogy a honfoglalás egy előre eltervezett katonai-politikai cél, egy „projekt” megvalósítása volt, ám itt le kell szögeznünk: nem tisztázott sem a hódítás iránya, sem az útvonala, sőt, ami sokkal problematikusabb, a „projekt” miért-je sem.

Ezt hogy érti? Nem volt elég vonzó célpont a Kárpát-medence?

Nem tudjuk, melyek voltak a Kárpát-medencébe irányuló magyar migráció okai. A 9. század perspektívájából nézve – legalábbis számomra úgy tűnik – az Etelköznek nevezett terület sokkal több gazdasági előnyt kínált, mint a Kárpát-medence. Következtetésképpen ezt meg kellene indokolni a jövőben.

Jómagam inkább az első elméletet látom a valószínűbbnek: a honfoglalók politikai-katonai okok miatt, a besenyők támadásai nyomán hagyhatták el az Etelközt, s hogy e vereségből majdhogynem győztesként jöttek ki, azt a történelem bizonyítja. Például azzal, hogy magyarul beszélünk.

Az eredeti, teljes interjú elolvasható a MANDINER-en.