LIBERNYÁKULUM
Toleránséknál augusztus 20. is a mocskos fideszezésről szól
2025. aug. 20.
Augusztus 20. napja a magyarság egyik legszentebb ünnepe, hiszen évezredes államiságunk mellett a kereszténység melletti elköteleződést is ünnepeljük. Emellett a reményt adó új kenyeret, na meg a nemzet összetartozását is üljük. Ilyenkor a világ minden részéről összegyűlnek a magyarok a nemzet fővárosában, hogy ha csak egy rövid időre is, de együtt dobbanjanak a magyar szívek. Ám sajnos nem mindenki számára az ünnepről szól ez a nap.
Nagyon sokáig örlődtem, hogy megírjam a gondolataimat, amit már egy hete hurcolok magamban. Rágom, próbálom megemészteni, de se lenyelni, se kiköpni nem tudom. Az egész azzal kezdődött, hogy görgettem a Facebookot lefelé, amikor megakadt a szemem egy „programajánlón”, amitől elakadt a lélegzetem is.
A lélekemelő mocskos fideszezést azóta lemondták a szervezők, de mindenki nyugodjon meg, ezzel csak a felelősséget hárították el, a gyűlölet magvait bőven elszórták, és ne legyenek kétségeink, lesz néhány provokátor, akik teli tüdőből fogják a kormányt szidni a legszebb nemzeti ünnepünk legfelemelőbb percei alatt (is).
De vissza a poszthoz. Az ismerősöm, aki büszkén megosztotta a gyalázkodásra felszólító bejegyzést egy felvidéki magyar fiatalember, aki az egyetemi tanulmányai során ragadt Budapesten. Azóta, nyilván a mocskos Fidesz diktatúrájában szenved koldus módjára Budapest Köztársaság utcáin, nyilván nagyon rosszul megy a sora, családot alapított, valahol lakniuk is kell, legalábbis feltételezem ezt, hiszen az illető a mára teljesen diszkreditált, Momentumnak nevezett, politikai dilettánsokat és nemzetárulókat foglalkoztató ügynökpárt aktivistája. Sőt, ahogy elnézem, az ügynökpárt minden kezdeményezésének büszke kivitelezője, aki ha kell, engedély nélkül hidat foglal, ha kell, forgalmat korlátoz, szivárványos zászló alatt vonul, aztán a kiérkező rendőrségi papírokat a Facebookon lobogtatva mocskos fideszezik. Szomorú kórkép, de ez legyen az illető problémája. Sokkal szomorúbb, hogy
a nemzeti ünnepet is kormányellenes uszításra próbálják felhasználni az elvtársaival.
Amikor a poszt alá kommenteltem, természetesen roppant visszafogottan (ami higgyék el, nem volt könnyű!), meg is kaptam válaszként a szokásos paneleket, kezdve a fideszbérenccel, ami úgy nevetséges, ahogy van, de lelkük rajta. Aztán jöttek azzal, hogy 34 milliárd forintot elszórni ilyen felesleges dologra, mint a tüzijáték, mekkora dőreség már (persze nem ilyen választékosan megfogalmazva), miközben az egészségügy, oktatásügy, blablabla... Gondolkodtam, hogy válaszolok az úrhölgyenek (nehéz megmondani, hogy minek képzeli magát, sorry!), de ilyen mély gondolatokra felesleges érvekkel válaszolni. Hiába is ecsetelném, hogy amúgy a 34 milliárd forint mennyire elenyésző, parányi része az állami költségvetésnek, felvázolhattam volna azt, hogy egyébként a magyar oktatásügy messze nincs olyan tragikus helyzetben, mint ahogy azt az ellenzéki kollégái láttatni szeretnék, sőt az egészségügy is pont azokkal a kihívásokkal küzd Magyarországon, amivel konkrétan midnenhol máshol, ti. hogy nincs elég orvos. Sőt, stadionozhattam is volna, hogy látod, van hol fellépnie a kedvenc mocskos fideszező előadódnak közpénz-apanázsért, de nem tettem.
Van az a szint, ahol megszűnnek az érvek, mert minden szót, minden mozdulatot a gyűlölet irányít. És a gyűlölet már nem csak a kormánypártok ellen irányul, hanem azok szavazói, szimpatizánsai ellen is. Valóban beütött a Rákosi-korszak atmoszférája: aki nem velünk van, az ellenünk.
És jött aztán a következő felháborodás, amikor a kormányellenes cirkuszolással hirtelen sztárrá váló előadók fellépéseit mondták le a nemzeti ünnep eseményein. DIKTATÚRA, FÚJORBÁN, MOCSKOSFIDESZ! Ki se látszott az ellenzéki sajtó a hangzatos, felháborodott cikkekből. Na, mondom cinikusan, itt van a diktatúrátok, amit tizenöt éve hazudtok teli pofával a nagyvilágba. Épp csak nem volt igazam! Mert ha alaposabban megnézzük, kiknek és hol mondták le a fellépését, azt látjuk, hogy augusztus 20-án azokat az előadókat vették le a színpadokról, akik borítékolhatóan botrányt okoztak volna, viszont a szerződésben foglalt gázsijukat így is megkapják. A többi fellépésük természtesen érintetlen maradt, menjenek csak toporzékolni oda, ahol erre van igény, de a nemzeti ünnepen, Magyarország születésnapján ne a pártpolitikai gyűlöletkeltésé legyen a főszerep. Arra ott van 364 további nap az évben.
Tudom, ez az írás pont azokhoz nem jut el, akik a leginkább rászorultak volna az üzenetére, de remélem, előbb-utóbb ők is megértik, hogy
a nemzeti ünnepeink arról szólnak, ami összeköt minket, határon innen és túl, politikai árkokon innen és túl. Szeretnénk, ha ez továbbra is így maradna.
Skandálhatjátok a tüzijáték előtt, alatt, sőt utána is azt, hogy mocskos Fidesz, de ezzel csak saját magatok szegénységi bizonyítványát állítjátok ki. És ahogy elnézem az egyre döbbentebb kommenteket Tisza-tájon is: ebből nemhogy kétharmada, hanem lassan már négyötöde lesz a következő Orbán-kormánynak. Végül is, köszönjük! Nélkületek nem sikerült volna!
Nyitókép: Az idei augusztus 20-i ünnepség főpróbájának legszebb képe
Jancsó Péter



