CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Tömeggyilkos szlovák partizánok és a Beneš dekrétumok diszkrét bája 2022. júl. 29.

Kunešova település, németül Kuneschhau, magyarul Kunosvágása, a Garamszentkereszti járásban 216 lakost számláló, egykoron német falucska (1217 körül thüringiai gyarmatosok voltak az első lakosai), ma már csak 13 embert merte magát németnek vallani, de erről majd később.

Olvasom az aktuality.sk oldalon, hogy a település történetének van egy fehér (de inkább fekete, vagy véres) foltja 1944-ből, amelyről nem volt ildomos beszélni a szocializmus évei alatt, de 1989 után sem, ugyanis az egyik nagy szégyenfoltja a győztesek makulátlan tisztaságának.

Történt ugyanis, hogy a településen nagyszámú partizán csapat szerveződött, amelynek jónéhány német lakos is a tagja volt, de ez nem zavarta a csapatvezetőt, hogy egy szép napon összetereljék a településről és a környező falvakról a német nemzetiségű férfiakat 16 és 60 év között

egy laza lövészárokásásra a környező erdőkben, ahová vonattal szállították el a mit sem sejtő németeket.

Azon kevés tanú, aki még él az akkoriak közül, elmondta, hogy olyan embertelen körülmények között tartották őket, amely emberi észnek felfoghatatlan. Csak a negyedik napon kaptak először enni, tíz főre jutott egy darab kenyér. Természetesen sem fekvőhely, sem latrina nem állt a férfiak rendelkezésére. Később a csoport 800 főre növekedett, így még elviselhetetlenebbek voltak a körülmények. 

Sklené településen a munkára fogott németek közül 187 férfit végeztek ki a partizánok a faluban, ezzel a hírrel jöttek az életben maradottak az árokásásra.

Úgy egy hónapi könnyed táborozás után a munka végeztével szélnek eresztették a férfiakat, azzal, hogy mindenki hazamehet, ahogy tud. Egy csoport az Alacsony Tátrán keresztül kereste a hazautat, az út során, október 27-én, egy elhagyatott istállóban megpihent a hetvenfős csapat. Ezt vette észre az erdőből egy partizáncsapat, akik rázárták a pihenő férfiakra az épületet és tízesével bevitték őket az erdő mélyére, ahol minden értéktárgyat, gyűrűt, órát, egyebeket elkoboztak tőlük, majd módszeresen halomra lőtték az összes németet a hős szlovák partizánok.

A „felszabadító“ partizánok vezetője egy 22 éves kölyök volt... 

Csak pár embernek sikerült kimenekülni az épületből, akik november 1-én értek haza a faluba és tudatták mindenkivel a szörnyű hírt.

Viliam Neschl, aki helyi illetőségű lakos meséli a cikkben, hogy a szocializmus éveiben tilos volt a történetről beszélni a helyieknek, és, hogy ennek az esélye a minimálisra csökkenjen, a maradék német lakosság nagy részét kitelepítették a jól ismert kollektív bűnösségre hivatkozva. A maradék német a kommunisták alatt számtalan megaláztatásnak volt kitéve, de a cikket olvasva, számunkra ez nem újdonság, hiszen közös volta sorsunk abban az időben.

A túlélők és az áldozatok rokonai mesélik, hogy a tetemeket nem temették el a partizánok, később a favágók fedezték fel az egyik erdei mélyedésben, de akkor sem kaptak engedélyt semmilyen elhantolásra, az évtizedek alatt a temetetlen holtak a természet kegyelméből kerültek az avar és a föld alá, exhumálás természetesen azóta sem történt, a szlovák állam nem tartja fontosnak pár száz német kihantolását.

Az említett Viliam Neschl az élete során több helyen is lakott az országban, de a sors úgy hozta, hogy végül a nagyapja házát sikerült megvásárolnia a falujában. Az ő érdeme, hogy ezt a szörnyű tettet sikerült a nyilvánosság elé tárnia. 

Idézet az úriembertől: 

„A nagyapán utáni házat meg kellett vásárolnom, ugyanis nem örökölhettem, mert a Benes dekrétumok végett elkobozta az állam. A mai napig szélmalomharcot vívok az állami szervekkel az ingatlanok visszaigénylése ügyében. A legutóbbi népszámláláson nem mertem magamat németnek vallani, mert nem tudhatom, hogy mi vár ránk az életünk során, lehet, hogy a németeket majd megint bevagonírozzák és kisuppolják ebből az országból“

A falu polgármesterének friss adatai szerint 13 német nemzetiségű lakosa van a településnek. Az öregek lassan kihalnak és a fiatalok már nem érzik szükségét, hogy ragaszkodjanak a német gyökereikhez.

Éljen és virágozzák az európai példakép, a korrupciómentes és demokratikus, minden kisebbségi jogot megadó és betartó szeretett Szlovákia!

Pfejj...

Papp Sándor

nyitókép: aktuality.sk