ZSÍR

Történelmi események március 23-án 2024. márc. 23.

Magyar szempontból március nem is szólhat másról az 1848-as forradalmra és az azt követő szabadságrharcra való megemlékezésen kívül, ám épp a mai napon, vagyis március 23-án több jeles történelmi eseményre, illetve emléknapra is megemlékezhetünk, amíg a köztársasági elnökválasztás első fordulójának eredményeire várunk.

Magyar-szlovák kis háború

85 évvel ezelőtt, 1939. március 23-án rohanta le Magyarország a széthulló Csehszlovákia romjain önmagát kereső Szlovákia keleti részét, az első köztársaság keleti tartományát, Kárpátalját. Miután az első bécsi döntés következtében a Felvidék egy része visszatért a Magyar Királysághoz, majd a müncheni egyezmény gyakorlatilag megpecsételte Csehszlovákia sorsát, Magyarország olvasatában a trianoni békeszerződés hatályát veszítette az északi szomszédjával. Noha a bécsi döntés értelmében visszakerült Kárpátalja déli, magyarok lakta sávja az anyaországhoz, hadászati és gazdásági szempontból roppant fontos volt a közös lengyel-magyar határ visszaállítása. 

A hadmozdulatok 1939. március 23-án hajnalban kezdődtek, amikor is a magyar honvédek Kárpátalja irányából nyugat felé haladva benyomultak a Szlovákia területére, a magyarok 30 000 fős, rosszul kiképzett és felszerelt hadserege magabiztosan nyomult előre, a sebtiben megindított szlovák ellentámadás március 25-én pedig megbukott, bár a harcok egészen 31-ig folytatódtak a földön és a levegőben. Magyar részről 8 katona és 15 civil halt meg, 55 pedig megsebesült, szlovák részről 22 katona és 36 civil szerepel a veszteség listán, valamint 360 szlovák és 311 cseh katona került fogságba. 

A magyar csapatok által elfoglalt terület nagysága 1697 négyzetkilométer volt, ahol 78 településen összesen 69 930 lakos élt. A hadműveleteket mindkét fél sikeresnek könyvelte el. A szlovákok úgy érezték, sikerült a magyarok további térnyerését megakadályozni, és az ország területi épségét biztosítani, míg a magyarok azt hangoztatták, hogy csapataik elérték az eredetileg kitűzött célt, biztosították az Ung völgyét. Az új határokat 1939. április 4-én véglegesítette a két fél, melyek 1944 végéig Magyarországhoz csatolták Kárpátalját és Szlovákia keleti részét.

A lengyel-magyar barátság napja

A két nép barátsága, testvérisége már-már legendásnak számít, hiszen előbb az Anjouk, majd a Jagellók révén közös királyaink is voltak, hogy olyan személyeket ne is emlétsünk, mint Báthory István, Bem József vagy épp Árpád-házi Szent Kinga. A két nép barátságának napját 2006. március 24. óta ünnepelük hivatalos formában is, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét, majd egy évre rá mind a magyar Országgyűlés, mind a lengyel Szejm határozatban nyilvánította ünnepnappá március 23-át – a lengyel-magyar barátság napjává.

Nyitókép: hirado.hu