ZSÍR

Történelmi tévhitek 2025. márc. 15.

A történelem tele van félreértésekkel és kiszínezett igazságokkal, melyek generációról generációra szállnak. Nem minden arany, ami fénylik, és nem kell mindent elhinni, ami történelmi ténynek álcázza magát. Nézzük, milyen „igazságokat” próbálnak lenyomni a torkunkon a modern legendák.

A vikingek és a szarvas sisak

A történészek úgy vélik, hogy ha léteztek is szarvas sisakok a viking korban, azokat nem viselték rendszeresen. Nincs bizonyíték arra, hogy a vikingek szarvas sisakot viseltek, egyetlen régészeti ásatáson sem találtak ilyesmit. Minden bizonnyal hordtak sisakot, de ezek egyszerű kúpos fejfedők lehettek bőrből vagy vasból, és úgy tervezték őket, hogy megvédjék a fejet az ütésektől. A szarvas sisakok ábrázolása valószínűleg a 19. századi operaelőadások jelmezeire és egyéb művészeti alkotásokra vezethető vissza, és semmi köze a vikingek valós öltözékéhez.

Agyi kapacitás

Sokan úgy vélik, hogy csupán az agyunk 10 százalékát használjuk ki. A legfrissebb kutatások és MRI-vizsgálatok szerint azonban az agyunk legtöbb része folyamatosan aktív. Az elménk határozza meg, hogy miként éljük meg a körülöttünk lévő világot, így nem csoda, hogy a nagyja folyamatosan dolgozik. 

Körülbelül 86 milliárd neuronból áll, és minden egyes neuron kapcsolatot létesít más neuronokkal, ami összesen 1 kvadrillió (1000 trillió) kapcsolatot tesz ki.

Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat dátuma

Bár a dokumentum keltezése valóban július 4., a legtöbb képviselő valójában augusztus 2-án írta alá az egyéni szabadságjogok és önrendelkezés elveit elfogadó dokumentumot. Az utólagos kutatások megerősítették, hogy az aláírók közül sokan nem voltak jelen a kongresszusban július 4-én, ezért jó néhány képviselő csak augusztus 2. után adta hozzá az aláírását. Az Egyesült Államokban mégis a július 4-i dátum az ünnep, mivel ezen a napon vált véglegessé a dokumentum tartalma.

A nagy fal az űrből is látható

Tény, hogy a világ egyik legrobusztusabb építményről beszélünk, azonban a hiedelem, miszerint Kína egyik legnépszerűbb látványossága az űrből is látható, nem több puszta mítosznál. Az északi nomád törzsek támadásainak elhárítására épült nagy fal nem látható szabad szemmel a Holdról vagy a világűrből, mert túl keskeny és a színe könnyedén beleolvad a környezetébe. 

A mítosz már az űrkorszak előtt is létezett, jóval megelőzte Jurij Gagarin híres repülését is.

A középkori higiénia

A középkorban valójában sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a higiéniára, mint ahogy azt a modern mítoszok vallják. A középkori fürdőházak sokáig népszerűek voltak Európában, különösen a 12-14. században. Az emberek rendszeresen és nagyon szívesen tisztálkodtak, a nemesek ráadásul gyakran építtettek fürdőket a kastélyaikban. A higiénia a pestisjárványok után kezdett hanyatlani, mivel az emberek attól tartottak, hogy a betegségek a vízben terjednek a leginkább, és a pórusokon keresztül könnyedén bejutnak a szervezetbe.

Nyitókép: Nijwam Swargiary - Unsplash