A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
áram ára

Továbbra is nagy energiafeszkó 2023. jan. 11.

A Denník E mai gazdasági rovatában Radoslav Tomek arról értekezik, hogy a vállalati szferában továbbra is nagy a bizonytalanságot az idei energiárak kapcsán.

Mert, ugye, a kormány ugyan ígért nekik is segítséget, de az valahogy nem és nem akar reális kontúrokat kapni.

Azaz senki nem tudja, hogy mennyi (lesz) az annyi.

De ne csodálkozzunk! A bukott kormányfőnek és kormányának most jobb más dolga is van, mint holmi nagyvállalatok sorsa.

Össze kell ugyanis valahogy guberálni az a 76 szignót, amivel ez a dilettáns csodálatos kormány kihúzhatja még egy ideig. Mondjuk szeptemberig. Vagy akár végig is, mert újabban azt rebesgetik, hogy már 81 aláírás van a Heger-íveken.

Persze ez csak akkor valósulhat meg, ha a parlament legjobBIKA is úgy akarja. Borisz a komisz ugyanis nemcsak a háremében korlátlan úr, de az általa vezetett fővárosi nagycirkuszban parlamentben is.

De, lássuk, mit nehezményeznek a cégvezetők!

A nagyvállalatok képviselői tegnap a kormány tudtára adták, hogy még mindig nem tudják, hogy hogyan kívánja az állam kompenzálni őket a méregdrága energiáért.

Bár az európai tőzsdéken a szokatlanul meleg évkezdet miatt jelentősen csökkentek az áram- és gázárak, ez még nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni.

Valójában az áram és a gáz még mindig többszörösen drágább, mint a válság előtt volt, és az ország  ipara így fokozatosan veszít a versenyképességéből. Hiszen máshol a kormányok feléjük is kissé nagyvonalúbbak.

A támogatási programot ugyan még mindig vizsgálják Brüsszelben, de lassan ideje lenne tudni, hogy ki kapja majd a támogatást. Meg mennyit és mennyi ideig.

Mert, ugye, a cégvezetők szeretnek olyan, izé, exceltáblákban matatni és tervezgetni a jövőt. Ahhoz pedig nem árt tudni, hogy mit is írjanak abba a fránya táblázatba.

Egy érdekes adat végül e gondolatmenet kapcsán: Horvátország csak most az idén lett az euróövezet tagja. Szlovákia viszont már 14 éve csatlakozott, mégis gyengébben teljesít, mint a nyakkendősök hazája.

Horvátország már 2021-ben megelőzte a tátrai hócicát az egy főre jutó gazdasági teljesítmény tekintetében.

Ezek szerint az euró sem csodaszer. Sőt! De ez már egy másik történet.