DR. MINISZTERELNÖK ÚR

Trump a legnagyobbakat már megnyerhette Orbán Viktor ENSZ-főtitkári jelöléséhez – a britek és a franciák még keresztülhúzhatják az amerikai elnök számításait 2026. okt. 26.

Patthelyzet alakult ki a világ egyik legfontosabb nemzetközi szervezetének vezetőválasztásán, ám Washington váratlan és meglepő javaslata túllendítheti a holtponton a megrekedt tárgyalásokat. Hétvégén robbant a bombahír, hogy az ENSZ főtitkári posztjának várományosaként Orbán Viktor neve is felmerült, ráadásul az Egyesült Államok mellett Oroszország és Kína is támogathatja a jelölését.

Ismét alaposan megkavarhatja a nemzetközi diplomácia kártyapakliját Donald Trump legújabb tervével, amelyhez az amerikai elnök a hírek szerint két rivális nagyhatalom támogatását is megszerezheti. Trump ugyanis az ENSZ élére Orbán Viktort szemelte ki, ráadásul a volt magyar kormányfő már most a Biztonsági Tanács (BT) legalább nyolc tagjának támogatását élvezheti.

Orbán Viktor ENSZ-főtitkári kinevezéséhez a nagyhatalmak egyetértése szükséges, de nem elégséges

A Trump-adminisztráció azt szeretné, ha Orbán Viktor lenne az ENSZ következő főtitkára – számolt be három különböző ország tisztviselőitől származó információkra hivatkozva a The Wall Street Journal (WSJ) vasárnap megjelent szerkesztőségi véleménycikke. A lap szerint Washington már diplomáciai egyeztetéseket is folytatott az ügyben Oroszországgal és Kínával, amelyek a hírek szerint kedvezően fogadták az elképzelést.

Az orosz RBC, Kommerszant és Interfax egyaránt beszámolt Orbán Viktor lehetséges jelöléséről, ám a Kreml egyelőre nem kommentálta hivatalosan az új fejleményt.

A kínai beszámolókban a korábbi magyar miniszterelnök Pekinghez fűződő jó kapcsolatait emelték ki, ugyanakkor a kínai külügyminisztérium korábban azt hangsúlyozta, hogy az új főtitkárnak tiszteletben kell tartania az ENSZ Alapokmányát, megfelelő diplomáciai tapasztalattal kell rendelkeznie, és elő kell mozdítania a világszervezet reformját.

A WSJ forrásai szerint a Fidesz elnöke érdeklődést mutatott a lehetőség iránt, ám egyelőre nem hozott végleges döntést. Fenntartásai között szerepel, hogy elsősorban nemzeti politikusként tekint magára.

Egy neve elhallgatását kérő amerikai külügyminisztériumi tisztviselő ugyanakkor utalt rá, hogy Orbán Viktor a Biztonsági Tanács 15 tagjából nyolc támogatását viszonylag könnyen megszerezhetné, és akár tíz ország is mellette szavazhatna.

Ez azért fontos, mert az ENSZ főtitkárának kinevezéséhez először a Biztonsági Tanács ajánlására van szükség. Ehhez legalább kilenc támogató szavazat kell, az öt állandó tag –

• az Egyesült Államok,
• Oroszország,
• Kína,
• Franciaország
• és az Egyesült Királyság

– bármelyike azonban vétóval megakadályozhatja a döntést. Orbán jelölésének sorsa így jelentős részben Párizs és London álláspontján múlhat. A két nyugat-európai nagyhatalom egyelőre nem kötelezte el magát a magyar politikus mellett. Franciaország és az Egyesült Királyság kormányai ráadásul korábban többször élesen bírálták a volt magyar kormányfő politikáját.

A WSJ értesülése szerint Donald Trump és JD Vance amerikai alelnök nyilvánosan is támogathatja Orbán jelölését, ám a bejelentéssel megvárhatják a novemberi amerikai félidős választásokat.

A lap amerikai forrásai a MAGA-mozgalom szempontjából különösen jó jelöltnek tartják a korábbi magyar miniszterelnököt. Indoklásukban a migrációval, a civil szervezetekkel és a sajtóval kapcsolatos politikáját, valamint az intézményi konfliktusokban szerzett tapasztalatát emelték ki.

A VSquare még május végén arról számolt be, hogy amerikai konzervatív körökben főtitkárhelyettesi vagy más magas rangú ENSZ-tisztséget is elképzelhetőnek tartanak Orbán számára.

Sosem volt még magyar, de mégcsak közép-európai vezetője sem a világszervezetnek

Az ENSZ jelenlegi főtitkára, António Guterres 2017. január 1-jén lépett hivatalba, második ötéves mandátuma pedig 2026. december 31-én lejár.

A főtitkár a világszervezet legmagasabb rangú tisztviselője, aki az ENSZ Titkárságának irányítása mellett fontos diplomáciai és konfliktuskezelési feladatokat lát el.

Közvetíthet háborús felek között, nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezhet, és az ENSZ Alapokmányának 99. cikke alapján a Biztonsági Tanács figyelmét is felhívhatja a nemzetközi békét veszélyeztető helyzetekre.

A főtitkárt az ENSZ Közgyűlése nevezi ki a Biztonsági Tanács ajánlása alapján, a megbízatás pedig a kialakult gyakorlat szerint öt évre szól, és rendszerint egyszer meghosszabbítható.

Az ENSZ eddigi kilenc főtitkára a norvég Trygve Lie (1946–1952), a svéd Dag Hammarskjöld (1953–1961), a burmai U Thant (1961–1971), az osztrák Kurt Waldheim (1972–1981), a perui Javier Pérez de Cuéllar (1982–1991), az egyiptomi Boutros Boutros-Gháli (1992–1996), a ghánai Kofi Annan (1997–2006), a dél-koreai Ban Ki Mun (2007–2016) és a portugál António Guterres (2017–2026).

Nagy fába vágja fejszéjét, bárki is lesz az ENSZ következő főtitkára

A 2026-os főtitkárválasztás egyik meghatározó szempontja a földrajzi rotáció. Az ENSZ-ben kialakult informális gyakorlat alapján ezúttal Latin-Amerika jelöltjei kerülhetnek előtérbe, mivel a térség legutóbb 1991-ben adott főtitkárt.

A versenyben szerepel többek között Rebeca Grynspan, Costa Rica korábbi alelnöke, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezetének vezetője, valamint Rafael Mariano Grossi argentin diplomata, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója.

Október 21-én újabb aspiráns csatlakozott a mezőnyhöz: Lana Nusseibeh, az Egyesült Arab Emírségek korábbi ENSZ-nagykövete. A jelöltek között szerepel még a guyanai Carolyn Rodrigues Birkett, az ugandai Olara Otunnu, az ecuadori Ivonne A-Baki, valamint Ecuador korábbi külügyminisztere és az ENSZ Közgyűlésének volt elnöke, María Fernanda Espinosa Garcés is.

A Biztonsági Tanács október 16-i, hatodik informális szavazásán valamennyi akkori jelölt legalább egy vétót kapott. Az AFP beszámolója szerint a legtöbb támogató jelzést a Costa Rica-i Rebeca Grynspan kapta, ám jelölését két állandó BT-tag is ellenezte.

A kialakult helyzet magyarázatot adhat arra, hogy miért merült fel egy új jelölt indítása alig több mint két hónappal António Guterres mandátumának lejárta előtt. Az informális szavazások ugyan nem jelentenek végleges döntést, de azt mutatják, hogy az akkori mezőnyből senki sem rendelkezett a kinevezéshez szükséges támogatással a BT tagjai részéről. Valószínűsíthető, hogy az amerikai diplomácia ezért is kezdhette meg Orbán Viktor esetleges indulásának előkészítését.

Nem egyszerű feladat vár az ENSZ következő főtitkárára, hiszen jelentős intézményi és pénzügyi nehézségekkel kell majd megküzdenie, ráadásul Washington az utóbbi időszakban egyre inkább átfogó reformok végrehajtását és költségcsökkentést sürget.

Meg nem erősített értesülések szerint az ENSZ BT-ben a lehetséges főtitkár-jelöltekről a következő informális szavazásra október 28-án kerülhet sor.

Forrás: vg.hu