CSAK A KEZÉT FIGYELD!
Trump a nagy káoszteremtő
2025. ápr. 8.
Vámok, bizonytalanság, és egy kisebb tőzsdei apokalipszis, illetve a nyugdíjalapok és portfólióépítők fekete hete – így aposztrofálhatnánk zanzásan azt, aminek csütörtök óta tanúi és elszenvedői vagyunk/leszünk mindnyájan (akik az állami mellett a második/harmadik/magán pillérben spórolunk a nyugdíjukra).
A mémgyartók persze még ezt, a magánportfoló epitők/kezelők számára meglehetősen drámai történést is poénra vették. Valahogy így: octagon, hexagon, pentagon, portfoliogone...
Forrás: X
Azaz elúszott a tőzsdei megtakarítások nagy része...
Ez ugyan nem igazán vicces, de a befektetői kiskáté úgy tartja, hogy aki fél a farkastól, illetve ez esetben a medvétől (a medvepiactól), az ne menjen az erdőbe!
Donald Trump ugyanis 2018 után megint előhúzta a vámok csodafegyverét, és úgy lőtt vele a világ szinte összes országára, meg főleg a „libling” Európai Unióra, hogy a vén kontinens még mindig a sűrű fekete füstöt köhögi fel a tüdejéből.
Az új, frissen elfogadott intézkedések szerint az EU-s termékekre ugyanis 20%-os sarcot csapnak Trumpék, amitől az európai exportőrök haja ritkul, a ráncaik száma ellenben sokasodik.
A brüsszeli bürokraták most úgy vannak vele, mint a határaikat próbálgató tinik miután rájöttek, hogy az ereszdelahajamat jellegű bulijukon elfogyott a sör – pánik, káosz, és hangos trumpozás az eredmény.
Trump szerint ez „Amerika felszabadítása”. Szerintem meg inkább csak a káosz elszabadítása...
A bejelentés után ugyanis a tőzsdék világszerte úgy reagáltak, mintha egy Godzilla méretű medve 🐻 cammogott volna végig rajtuk.
Az indexek durva zuhanásba kezdtek (a NYSE 9 éve nem látott ekkora mértékű lejtmenetet), a brókerek pedig azóta is kétségbeesetten nyomkodják a piros „sell” gombot, miközben a kávéjukat az ölükbe borogatják ahogy nem szűnő ámulattal bámulják a vörös színben úszó monitorukat.
A szabadesés pedig (sajnos) tovább tart... 😥
A német autógyártók, a francia borászok és olasz divatguruk most egy emberként kiáltanak fel: „Miért pont mi?!”
Nyugi tesók, nemcsak ti, kindenki!
Esnek a részvények, a kötvények, a kriptók, azaz szinte minden. Még a hasonló bizonytalanságban általában a békés kikötőnek számító arany is.
De, hogy miért történik ez? El fogom keseríteni a liberális olvasóinkat, akik most igazolva érzik Trump-antipátiájukat. Nem ő, illetve nemcsak ő tehet erről. Ő csak a szikra volt gyújtózsinór végén. A pénzvilág jó ideje csücsült a puskaporos hordón vidáman szivarozgatva és szamolgatva a profitját.
Azért történik most ez, mert a jóvilágvan jellegű dőzsnek is egyszer vége szakad. Ahogy mondani szokták, a fák sem nőnek az égig.
Ez a markáns korrekció mindenképpen bekövetkezett volna. Legfeljebb Trump vámjai híján még pár hónapig tartott volna a Wall Street-i bulika.
Ami pedig a konkrét vámtarifákat illeti, lehetett volna ez másképp is. Csakhogy a nyugat-európai és brüsszeli nagyokosok az utóbbi hetekben szinte sportot űztek abból, hogy ki tud bunkóbb lenni Trumppal.
Ő pedig nem éppen az az ijedős és felejtős fajta...
Persze vannak olyanok is, akik szerint ez csak egy kisebb gazdasági földrengés – pár repedés a falon, de az épületek nem dőlnek össze mint legutóbb Mianmarban. Mások viszont már a gazdasági világvégét vizionálják (mint például Robert Kiyosaki).
Bárhogy is van, az azért elkerülhetetlennek látszik, hogy például az EU-s sajtokért, a luxizós Vuitton szütyőkért és a puccos BMW-kért a jenkiknek mélyebben a zsebükbe fog kelleni nyúlniuk, ahogy nekünk is itt Európában az ájfonokért és lívajszokért stb.. Mert a brüsszeli mentalitást ismerve, nem a meghunyászkodás jön, hanem a kard ki kard. Sajnos.
A legjobb persze az lenne, amit Elon Musk javasolt a hétvégén az olasz Liga rendezvényén: szerinte az USA-nak és az EU-nak vámmentes övezetté kellene válnia.
Bárcsak rá tudná szedni mindkét felet Elon! De sajnos Brüsszel őt is ellenségként kezeli.
Egyvalami azonban immár világos kell legyen durcizó eurobürokraták számára: Trump nem játék, vele nem lehet úgy packázni, ő nem valami kutyaütő kispályás.
Neki nemcsak a dumája nagy, de a coltja is. 😉
Prológus: a vámháború című mozi elkezdődött, ezzel együtt a jegyár és a popcorn ára is borsosabb lett, hiszen az egymás oda-vissza sarcolgatására soha nem az államok fizetnek rá, hanem az egyszerű emberek, akiknek a pénze így egyre kevesebbet ér.
Trump Armageddonja
Most három nap alatt nagyjából 15 százalékot esett a New York-i tőzsde. Senki sem tudja, hogy az esés mikor és hol áll meg. Csak remélni lehet, hogy az eddigi rekord-zuhanásokat nem haladja meg...
Az amerikai tőzsde történetében eddig ugyanis 5 nagy bukás, vagyis "crash" történt, amelyek gazdasági válságokhoz, pánikhoz és hatalmas vagyonvesztéshez vezettek.
Ezek időrendi sorrendben a következők voltak:
A „Fekete Csütörtök” és az 1929-es Nagy Válság kezdete - Dátum: 1929. október 24. (Fekete Csütörtök), majd október 29. (Fekete Kedd)
Leírás: Ez volt az amerikai tőzsde történetének egyik legismertebb összeomlása. A New York-i tőzsdén (NYSE) a részvényárak drámai zuhanása a spekulációs buborék kipukkanásához vezetett. Az indexek napok alatt több mint 30%-ot estek, és ez indította el a Nagy Válságot, amely évekig tartó gazdasági recessziót eredményezett.
Hatása: Több milliárd dollárnyi vagyon semmisült meg, bankok mentek csődbe, és a munkanélküliség az egekbe szökött.
1987-es „Fekete Hétfő” - Dátum: 1987. október 19.
Leírás: Ezen a napon a Dow Jones Industrial Average (DJIA) egyetlen nap alatt 22,6%-ot zuhant, ami az index történetének legnagyobb egynapos százalékos esése. A számítógépes kereskedési rendszerek és a portfólióbiztosítási stratégiák (pl. programozott eladások) súlyosbították a pánikot.
Hatása: Bár nem vezetett hosszú távú recesszióhoz, a piacok világszerte megrendültek, és szabályozási reformokat indított el (pl. "circuit breaker" bevezetése).
A Dotkom-lufi kipukkanása (2000-2002) - Dátum: 2000 márciusa és 2002 októbere között
Leírás: Az 1990-es évek technológiai boomja során a dotkom cégek részvényei irreális magasságokba emelkedtek. Amikor a buborék 2000-ben kipukkant, a Nasdaq Composite index több mint 75%-ot veszített értékéből 2000 és 2002 között.
Hatása: Számos technológiai startup csődbe ment, és dollármilliárdok tűntek el a piacról, de a gazdaság egésze viszonylag gyorsan talpra állt.
2008-as Pénzügyi Válság - Dátum: 2008. szeptember-október (csúcspont)
Leírás: A Lehman Brothers csődje és az ingatlanpiaci buborék kipukkanása után a DJIA és más indexek drámai esést szenvedtek el. 2008-ban a DJIA közel 34%-ot veszített, és 2009 elejére az 1997-es szintre zuhant vissza.
Hatása: Globális recessziót váltott ki, bankmentő csomagok és szigorúbb pénzügyi szabályozások bevezetését eredményezte.
A 2020-as COVID-19 tőzsdei zuhanás - Dátum: 2020. február-március
Leírás: A koronavírus-járvány miatti gazdasági bizonytalanság gyors és súlyos tőzsdei esést hozott. A DJIA 2020. március 9. és 16. között többször is 10% körüli napi eséseket produkált, összesen közel 38%-ot zuhanva a februári csúcsától.
Hatása: Bár a piacok gyorsan visszapattantak az állami stimulusok és jegybanki intézkedések hatására, a rövid távú pánik jelentős volatilitást okozott.
Dow Jones index
Králik Róbert