CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Tusk üdvözölte Zelenszkij ígéretét a történelmi viták rendezéséről
2026. júl. 18.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentését, miszerint Kijev megnyitja az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) és az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZRU) levéltárait az 1943–1945 közötti volhíniai mészárlásokkal kapcsolatban.
„Országaink kapcsolatának a kölcsönös tiszteleten és az igazságon kell alapulnia” – írta Tusk az X közösségi oldalon. Hozzátette: Lengyelország kész komoly és baráti párbeszédet folytatni mindazokról a kérdésekről, amelyek összekötik, illetve amelyek jelenleg megosztják a két országot.
Zelenszkij bejelentését péntek este Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter is üdvözölte. Az X-en azt írta: minden olyan nyilatkozat, amely közelebb viheti Lengyelországot és Ukrajnát ezeknek az érzékeny történelmi kérdéseknek a rendezéséhez, figyelmet érdemel. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az archívumok megnyitására, az exhumálások engedélyezésére és a párbeszéd folytatására tett ígéretek konkrét lépésekben is megvalósulnak.
A lengyel politikus arra is figyelmeztetett, hogy a Varsó és Kijev közötti tartós történelmi viták kizárólag a Kreml érdekeit szolgálják.
Ma Lengyelországnak és Ukrajnának közös ellensége van: Oroszország. A fenyegetés onnan érkezik
– fogalmazott.
Marta Cienkowska lengyel kulturális miniszter szerint minden egyes exhumálási engedély lehetőséget ad arra, hogy több mint nyolcvan év után a családok végre megtudják, mi történt eltűnt hozzátartozóikkal.
A volhíniai mészárlásoknak azt az etnikai tisztogatási hullámot nevezik, amely során a lengyel történészek becslése szerint az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) a tagjai mintegy százezer lengyel civilt gyilkoltak meg, sokukat rendkívül kegyetlen módon. A vérengzések főként Volhíniában és Kelet-Galíciában történtek, amelyek a második világháború előtt Lengyelországhoz tartoztak, ma pedig Nyugat-Ukrajna részei. A történészek szerint a cél a lengyel lakosság eltávolítása volt a térségből.
A történelmi események értelmezése körüli vita különösen érzékennyé vált azóta, hogy Lengyelország az orosz invázió kezdete óta Ukrajna egyik legfontosabb támogatója lett. A feszültség nemrég ismét kiéleződött, amikor Zelenszkij az egyik ukrán katonai egységnek a „UPA Hősei” tiszteletbeli nevet adományozta.
Ukrajnában az UPA-t és az OUN-t a társadalom egy része a függetlenségért, valamint a Vörös Hadsereg és a Szovjetunió ellen harcoló szervezetként tekinti, míg Lengyelországban sokan a lengyel civilek lemészárlásának felelőseit látják bennük.
A történelmi vita rendezése érdekében Zelenszkij pénteken, a lengyel–ukrán kapcsolatok jövőjéről tartott egyeztetést követően bejelentette: megnyitják az SBU és az SZRU minden, a volhíniai mészárlásokkal kapcsolatos archívumát. Emellett „jelentős számú” engedélyt adnak ki feltárásokra és exhumálásokra, amelyeket Ukrajna Lengyelországgal együttműködve hajt végre.
teraz.sk/P7
Piros 7es



