AMMARHA!

Új ország születhet - forrong a francia gyarmat 2024. máj. 20.

Összecsapások alakultak ki Franciaország csendes-óceáni szigetén, ahol a  szeparatista mozgalom tagjai régóta Új-Kaledónia elszakadását  követelik. A közelmúltban három alkalommal is népszavazást tartottak a  tengerentúli területen, ám akkor az önállóságot követelő hangok elbuktak. Most azonban más utat választottak az elszakadás pártiak.

Franciaország 1853-bam szerezte meg az Ausztráliától keletre, Párizstól egyenesen 16 és fél ezer kilométerre található, nem egész 300 000 főt számláló szigetcsoportot. A szigeteket – Ausztrália mintájára – eleinte a rabok elhelyezésére használták. A franciák mellett ázsiai telepesek is megjelentek, akik gyorsan kisebbségbe, mi több, szinte rabszolgamunkára kényszerítették az őshonos melanéz lakosokat.

Az etnikai feszültség növekedett a bevándorló és az őshonos lakosság között, de összecsapásokig egészen az 1980-as évekig nem került sor. Emlékezzünk vissza, a második világháború után Franciaország fegyverrel próbálta egyben tartani a gyaramatbirodalmát, véres háborúkat vívva Algériában és Indokínában. Párizs nem szerette volna elveszíteni a csendes-óceáni gyarmatát sem. 

Ugyan az 1988-as Matigon-, majd az 1988-as Nouéma-egyezmény több autonómiát adott a melanézeknek, utóbbi új, a franciától eltérő saját állampolgárságot is biztosított az őslakosoknak, emellett nemzeti szimbólumik, saját himnuszuk is lehetett, de a legfontosabb az volt, hogy népszavazást írhattak ki a saját függetlenségükről.

Az első referendumot 2018-ban tartották, ám akkor 56,4-43,6 százalékos arányban veszítettek az elszakadás pártiak. 2020-ban újra az urnákhoz járulhattak a választópolgárok, ám ekkor is csak 46,74% szavazott a függetlenségre. A harmadik népszavazásra 2021-ben került sor, de azt a koronavírus-járvány miatt bojkottáltak az elszakadást követelők. 

2024 májusában azonban zavargások törtek ki Új-Kaledóniában. A szeparatista erők azzal vádolják a franciákat, hogy egyértelműen az autonómiájuk csorbítására készülnek. Az ügyet egy választásireformjavaslat váltotta ki. 

A beszámolók fosztogatásról, gyújtogatásról és lőfegyveres összecsapásokról számolnak be a főváros, Nouméa utcáin, melyek öt halálos áldozatot követeltek. 

Olyan pletykák is napvilágot láttak, hogy az őslakosok fehérellenes rasszizmust hirdettek a szigeteken. Emmanuel Macron francia elnök a közrend helyreállítására szólított fel. A francia kormány képviselői tárgyalást kezdeményeztek Új-Kaledónia képviselőivel, és elfogadtak egy törvényt, miszerint mindenki, aki legalább 10 éve él a szigeten, részt vehet a függetlenségről szóló szavazáson. Ezen persze a kanak őslakosok roppant módon kiakadtak, mivel így a részarányuk jelentős módon csökkent. 

A törvény azt a 2007 óta fennálló gyakorlatot változtatná meg, amely szerint csak az 1998 előtt a szigeten letelepedett és az azóta a helybenszületett lakosok vehetnek részt a voksolásokon.

Ráaádásul még gazdasági problémák is meghúzódnak a háttérben, ugyanis Új-Kaledónia jelentős nikkelbányákkal rendelkezik, azonban a francia kormányzat több feldolgozóüzemet is ki kíván vonni, ezzel pedig drasztikusan megemelkedne a munkanélküliség. Az ásványkincsekre pedig Kína is igényt tartana, pláne, ha még egy európai nagyhatolom is kivonulna a térségből. Párizs ezt egyelőre nem akarja hagyni, 1000 rendfenntartót küld a térségbe, hogy a további eszkaláció ellen fellépjenek.

A helyzet tehát rendkívül bonyolult, a felek között bármikor kirobbanhat egy újabb összecsapás, ami politikai-gazdasági összeomláshoz vezethet a szigeten, és abból akár egy új ország is születhet, immár gyarmattartó nélkül (ha csak az imperializmus ellen küzdő Kína hathatós segítségét nem tekintjük szintúgy gyarmatosításnak).

Forrás: Portfolio