A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Unnamed

Új ország születhet - forrong a francia gyarmat 2024. máj. 20.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

Összecsapások alakultak ki Franciaország csendes-óceáni szigetén, ahol a  szeparatista mozgalom tagjai régóta Új-Kaledónia elszakadását  követelik. A közelmúltban három alkalommal is népszavazást tartottak a  tengerentúli területen, ám akkor az önállóságot követelő hangok elbuktak. Most azonban más utat választottak az elszakadás pártiak.

Franciaország 1853-bam szerezte meg az Ausztráliától keletre, Párizstól egyenesen 16 és fél ezer kilométerre található, nem egész 300 000 főt számláló szigetcsoportot. A szigeteket – Ausztrália mintájára – eleinte a rabok elhelyezésére használták. A franciák mellett ázsiai telepesek is megjelentek, akik gyorsan kisebbségbe, mi több, szinte rabszolgamunkára kényszerítették az őshonos melanéz lakosokat.

Az etnikai feszültség növekedett a bevándorló és az őshonos lakosság között, de összecsapásokig egészen az 1980-as évekig nem került sor. Emlékezzünk vissza, a második világháború után Franciaország fegyverrel próbálta egyben tartani a gyaramatbirodalmát, véres háborúkat vívva Algériában és Indokínában. Párizs nem szerette volna elveszíteni a csendes-óceáni gyarmatát sem. 

Ugyan az 1988-as Matigon-, majd az 1988-as Nouéma-egyezmény több autonómiát adott a melanézeknek, utóbbi új, a franciától eltérő saját állampolgárságot is biztosított az őslakosoknak, emellett nemzeti szimbólumik, saját himnuszuk is lehetett, de a legfontosabb az volt, hogy népszavazást írhattak ki a saját függetlenségükről.

Az első referendumot 2018-ban tartották, ám akkor 56,4-43,6 százalékos arányban veszítettek az elszakadás pártiak. 2020-ban újra az urnákhoz járulhattak a választópolgárok, ám ekkor is csak 46,74% szavazott a függetlenségre. A harmadik népszavazásra 2021-ben került sor, de azt a koronavírus-járvány miatt bojkottáltak az elszakadást követelők. 

2024 májusában azonban zavargások törtek ki Új-Kaledóniában. A szeparatista erők azzal vádolják a franciákat, hogy egyértelműen az autonómiájuk csorbítására készülnek. Az ügyet egy választásireformjavaslat váltotta ki. 

A beszámolók fosztogatásról, gyújtogatásról és lőfegyveres összecsapásokról számolnak be a főváros, Nouméa utcáin, melyek öt halálos áldozatot követeltek. 

Olyan pletykák is napvilágot láttak, hogy az őslakosok fehérellenes rasszizmust hirdettek a szigeteken. Emmanuel Macron francia elnök a közrend helyreállítására szólított fel. A francia kormány képviselői tárgyalást kezdeményeztek Új-Kaledónia képviselőivel, és elfogadtak egy törvényt, miszerint mindenki, aki legalább 10 éve él a szigeten, részt vehet a függetlenségről szóló szavazáson. Ezen persze a kanak őslakosok roppant módon kiakadtak, mivel így a részarányuk jelentős módon csökkent. 

A törvény azt a 2007 óta fennálló gyakorlatot változtatná meg, amely szerint csak az 1998 előtt a szigeten letelepedett és az azóta a helybenszületett lakosok vehetnek részt a voksolásokon.

Ráaádásul még gazdasági problémák is meghúzódnak a háttérben, ugyanis Új-Kaledónia jelentős nikkelbányákkal rendelkezik, azonban a francia kormányzat több feldolgozóüzemet is ki kíván vonni, ezzel pedig drasztikusan megemelkedne a munkanélküliség. Az ásványkincsekre pedig Kína is igényt tartana, pláne, ha még egy európai nagyhatolom is kivonulna a térségből. Párizs ezt egyelőre nem akarja hagyni, 1000 rendfenntartót küld a térségbe, hogy a további eszkaláció ellen fellépjenek.

A helyzet tehát rendkívül bonyolult, a felek között bármikor kirobbanhat egy újabb összecsapás, ami politikai-gazdasági összeomláshoz vezethet a szigeten, és abból akár egy új ország is születhet, immár gyarmattartó nélkül (ha csak az imperializmus ellen küzdő Kína hathatós segítségét nem tekintjük szintúgy gyarmatosításnak).

Forrás: Portfolio

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!