CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Újabb háború tört ki, a világ a feje tetején 2025. jún. 18.

Múlt héten pénteken hajnalban drámai fordulat rázta fel a Közel-Keletet: Izrael nagyszabású hadműveletet indított Irán ellen, megtámadva az ország hadvezetését és atomprogramjának kulcsfiguráit.

Az „Ébredő Oroszlán” fedőnevű akcióval Izrael nemcsak az iráni légvédelmet iktatta ki bravúrosan, de célzott csapásokkal semmisítette meg az atomtudósok lakhelyeit is. A nemzetközi reakciók azonban élesen megosztottak: míg a nyugati vezetők Izrael önvédelemhez való jogát hangsúlyozzák, a kritikusok szerint ugyanez a tett más ország részéről terrorcselekményként lenne elkönyvelve. 

A hadművelet mögött többéves előkészületek állnak. Izraeli kommandósok Irán területéről indítottak drónokat, hogy szabaddá tegyék az utat a légierő bombázásaihoz. Eközben az Egyesült Államok látszólagos diplomáciai tárgyalásai Iránnal – az atomprogram leállításáról – csupán színjáték voltak, hogy az iráni vezetést hamis biztonságérzetbe ringassák. Ez a lépés azonban súlyosan aláásta az amerikai diplomácia hitelességét, különösen Oroszország és Kína szemében, miközben a Közel-Keleten tovább eszkalálódik a konfliktus.

A casus belli Irán atomprogramja, amelyet Izrael egzisztenciális fenyegetésként értékel, mondván, Teherán atomfegyvereket fejleszt, és azokat Tel-Aviv ellen vetné be. Ezt azonban árnyalja, hogy az amerikai hírszerzés még tavasszal is tagadta az iráni atomfegyver-program létezését, összhangban Hámenei ajatollah 2003-as fatvájával (a fatva egy iszlám jogi vélemény, amelyet egy erre jogosult iszlám jogtudós (mufti) ad ki egy adott kérdésben). Iráni források ugyanakkor nemrég izraeli atomfegyverek létezésére utaló bizonyítékokról számoltak be, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

A háború azonnal globális gazdasági hatásokat váltott ki: az olajárak az egekbe szöktek (ahogy a „biztonságos kikötőnek” számító arany is) mivel Irán a Hormuzi-szoros partján fekszik, amely a közel-keleti olajkereskedelem kulcsfontosságú útvonala.

Teherán masszív rakétatámadásokkal válaszolt, főként izraeli katonai célpontokat támadva, miközben Izrael folytatja Irán bombázását. A hiperszonikus ballisztikus rakétákkal szemben a híres izraeli „vaskupola” is részben hatástalan volt.

Ezt az alábbi fotó is bizonyítja.

Gazdasági szempontból a háború eszkalálódása akár a világgazdaságot is megbéníthatja, ha Irán lezárja a szorost, ami az amerikai haditengerészet beavatkozását vonhatja maga után.

Izrael két hét alatt szeretné lezárni a hadműveletet, amelynek célja az iráni atomprogram felszámolása és a rezsim megdöntése.

Ez nem túl jó hír Zelenszkijnek!

Az Egyesült Államok ugyanis teljes támogatásával Izrael mellett áll, és az amerikai erőforrások ezáltal a Közel-Keletre koncentrálódnak, ami gyengítheti Ukrajna támogatását.

Ez segítheti Putyin törekvéseit és akár Kína tajvani ambícióit is felerősítheti.

A magát a háborút illeti, az egyre ádázabb és a kimenetele (az iráni meghátrálásra utaló jelek ellenére) egyelőre kiszámíthatatlan.

A globális következmények viszont (sajnos) beláthatatlanok.

Magyarország, mint Izraellel védelmi együttműködésben álló állam, ezáltal kényes helyzetbe kerülhet. Hogy miért, azt talán nem kell magyarázni. Elég hozzá annyi, hogy a geopolitikában a „nagykutyáknak” nincsenek barátai - csak (olykor önző és gyakran alantas) érdekei.