CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Ukrajna 1,4 milliárd eurót kap Brüsszeltől az orosz pénzek kamataiból 2026. ápr. 1.

Az Európai Unió újabb lépést tett az orosz vagyon felhasználásában, amely már eddig is komoly vitákat váltott ki. Ukrajna most 1,4 milliárd euróhoz jut a befagyasztott orosz központi banki eszközök után keletkezett kamatokból. A döntés új szintre emeli a szankciós politika következményeit.

Az Európai Unió 1,4 milliárd eurót utal át Ukrajna számára, amely a befagyasztott orosz központi banki eszközök után keletkezett kamatokból származik. A pénz nem magukból az eszközökből, hanem azok hozamából keletkezett, amelyet Brüsszel most Kijev támogatására fordít. 

A mostani összeg a negyedik ilyen kifizetés, és a 2025 második felében felhalmozott bevételeket tartalmazza. Az EU hangsúlyozza, hogy az alapul szolgáló orosz állami vagyon továbbra is befagyasztva marad, ugyanakkor a kamatok feletti rendelkezést már nem tekintik Moszkva jogának. 

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy ezt az 1,4 milliárd eurót oda irányítjuk, ahol a legnagyobb szükség van rá: az ukrán állam fenntartására, az alapvető közszolgáltatások megőrzésére és a bátor ukrán fegyveres erők támogatására.

A bevétel 95 százalékát egy uniós hitel-együttműködési mechanizmuson keresztül használják fel, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt Ukrajna számára az uniós és a G7-országoktól származó hitelek törlesztéséhez. A fennmaradó 5 százalék az Európai Békekereten keresztül érkezik, amely katonai és védelmi célokat szolgál.

A konstrukció alapja az, hogy az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki eszközök után – a pénzügyi instrumentumok lejárata és az azokból keletkező készpénzállomány miatt – jelentős kamatbevétel halmozódik fel. Ezeket a „rendkívüli nyereségeket” az uniós szabályozás értelmében már nem lehet visszajuttatni Oroszországnak.

A döntés azonban nem előzmények nélküli vitát nyitott újra. Már az eredeti elképzelés, miszerint a befagyasztott orosz vagyonhoz hozzányúljanak, komoly kritikákat váltott ki. A mostani lépés pedig tovább feszegeti a határokat azzal, hogy már a hozamokat is politikai célokra irányítják.

A Tanács korábbi határozatai alapján a nagyobb értékű orosz jegybanki eszközöket kezelő intézmények kötelesek elkülöníteni az így keletkező bevételeket, és nem rendelkezhetnek szabadon felettük. 

2024-ben már megszületett az a jogi keret, amely lehetővé teszi ezek Ukrajna javára történő felhasználását, majd 2025 végén még azt is kimondták, hogy az eszközöket tartósan nem lehet visszajuttatni Oroszországnak.

(mandiner)