LIBERNYÁKULUM

Ukrajna az EU tagja lesz! Ez most komoly? 2023. nov. 10.

Mindenki megnyugodhat a p***ba, Ukrajna hamarosan (?) felvételt nyer az Európai Unióba. Legalábbis erről nyilatkoztak a hét során a döntnökök. Hittem is, meg nem is, amikor az első híreket elolvastam erről, aztán csakhamar kiderült, ez nem egy áprilisi tréfa, lévén se április, se tréfa nincs a kijelentésben.

És el is gondolkodik az egyszeri magyar ember, mivel érdemelte ki Ukrajna azt a fene jó uniós tagságot? Netán az űrből is látszó korrupcióval? Esetleg a fasisztoid kormányzással, ami betilt politikai pártokat és médiumokat, amelyik üldözi a saját állámpolgárait azok anyanyelve miatt? Vagy azért, mert az ország neve mára már a csempészárú szinonimájává vált? A neten rendelhető ukrán feleségek miatt? Az olyan „babagyárak” miatt, ahol bárki (értsd: BÁRKI) gyerekhez juthat (tulajdonképpen bármilyen célból)? Hosszan lehetne még sorolni Ukrajna erényeit, a közösséghez hozzáadott értékeit, de felesleges. 

A válasz valahol ott lapul a sötét brüsszeli fejekben, von der Leyen asszony hirtelen szőke buksijában, Daniel Freund patkánymosolyában, Guy Verhofstadt fogpasztareklám-vigyorában. A válasz egyszerűen: cinizmus. 

Ukrajna az eu-s csúcsragadozól cinizmusa miatt jut teljesen érdemtelenül az európai gazdasági-politikai közösség berkein belülre. 

Nem kétséges, hogy nettó ráfizetés lesz a világ egyik legbetegebb gazdasággal rendelkező, legkorruptabb országának a bevétele, ahová feneketlen kútba öntik majd az adóeuróink milliárdjait. Mindezt pedig puszta számításból erőltetik a keselyűképű politikai élősködő brüsszeliták: 

hálát (≈szavazatokat) várnak azért, mert az ukránok az unió tagjává válnak. 

Ne legyenek illúzióink, a már most is ingatag szoclib erőfölény tovább fog zsugorodni (remélhetőleg) a jövőre esedékes Európai Parlamenti választások során, aminek úgy akarnak elébe menni, hogy a jelenlegi elithez hűséges új szavazógépeket biztosítanának maguknak.

Egyszer már megtették ezt a migránsokkal, akiktől szintén szavazatokra ácsingóztak, és ideig-óráig meg is kapták, ám már felbukkantak az első iszlamista pártok nyugaton, amelyek pillanatok alatt elszipkázzák azokat az áhított szavazatokat. Helyükre kell az a 30-35 millió ukrán szavazat. 

Mi ez, ha nem az európai értékek kiárusítása? 

Az érme másik oldalán pedig ott van Törökország, akiket a múlt évszázad hetvenes évei óta etetnek a társulással, de ott van a Nyugat-Balkán, mely ugyan most Ukrajnával együtt kapott ígéretet, de még előbbi kőkemény tárgyalásokra (és áldozatokra számíthat), addig Zelenszkij országa (?) előtt kiköveznék az utat, amint véget ér a háború. 

Ne legyenek illúzióink, parasztvakítás és porhintés az egész cirkusz. Ahogy annak idején nekünk is ígértek fűt-fát, mára már ott tartunk, hogy pontosan tudjuk, hogy ez a nagy barátság csak addig tart majd, amíg az ukránok először szállnak szembe a „jótevőik” akaratával. 

Az imperialista Nyugat semmit sem változott: megrágják, majd kiköpik a haszontalan gyarmataikat. 

Persze addig sok víz folyik még le a Dnyeperen... elnézést... a Dnyiprón, még hosszú-hosszú ideig fog tartani a parasztvakítás, ami máris elkezdődött, amikor az ukrán vezetés bejelentette, hogy megőrzi a magyar kisebbség jogait (van még olyan egyáltalán?). 

Adja a Jóisten, hogy Ukrajna eu-s csatlakozása valódi változásokat hozzon a keleti keleti szomszédunknál. De a szlovák példából is pontosan tudjuk, a kikényszerített reformok is csak a csatlakozás pillanatáig fontosak, utána ugyanúgy sanyargathatják a nemzeti közösségeiket, ahogy korábban. Lásd nyelvtörvény, állampolgársági törvény, himnusztörvény és társai. A sor hosszú, pozitív példa alig. 

Innen szép nyerni!

Nyitókép: Getty Images