A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Ukrán katonák AFP

Ukrajnában sok minden változott és sok minden ugyanaz maradt 2022. ápr. 2.

Szabó József, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium vezető tanácsosa a közözsségi média oldalán ELEMEZTE az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeit. Megállapításai alapján még egyáltalán nem lefutott kör az oroszok hátralépése és az ukránok örömködése, ez a háború még koránt sem ért véget.

Azt hiszem, az elmúlt napokban sok minden változott és sok minden ugyanaz maradt. Mindenekelőtt a törökországi orosz-ukrán tárgyalásokat kell említeni, amelyről valójában még azt sem sikerült megállapítani, hogy fegyverszüneti- vagy béketárgyalások voltak. Na jó, persze, béketárgyalásokra csak a fegyverszünet után kerülhet sor, ám a felek által vázolt tartalmak inkább már egy béketárgyalásnak feleltek meg.

Ami viszont egyértelműen látható ezekből a tárgyalásokból:

  • Oroszország politikai céljai változatlanok. Vagyis, a határai mentén lévő országok számára létfontosságú területek, ezért a saját biztonságára nézve különösen veszélyesnek ítéli meg, ha egy vele szomszédos ország NATO tagságra törekszik. Mégpedig azért, mert az USA által vezetett NATO ellenségnek azonosítja Oroszországot. Úgy tűnik, hogy Oroszországnak ezen felfogása semmit sem változott, és ezzel kapcsolatos politikájában (beleértve az erőszakos/katonai eszközöket is) sincs változás.
  • Konkrétan Ukrajna vonatkozásában is ez a felfogás és gyakorlati politika érvényesül. Ez azt is jelenti, hogy Oroszország az Ukrajna elleni hadjáratot addig folytatja, amíg minimális politikai céljait el nem éri: 

a.) megakadályozni Ukrajna NATO tagságát, mivel az közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra nézve;

b.) Ukrajna orosz nyelvű lakosainak védelme;

c.) a Donyecki és a Luhanszki népköztársaságok elismerése/megtartása/Oroszországba történő beolvasztása

  • Ukrajna vonatkozásában a fentieknek megfelelően az orosz stratégiai célkitűzés tehát a NATO távoltartása az orosz határoktól megfelelő ütközőzóna kialakításával, Ukrajna fegyveres erejének csökkentése (demilitarizálása) és a dél-kelet ukrajnai területek elcsatolásával kijárat biztosítása a Fekete-tengerhez a Krím-félsziget végleges birtokbavételével és esetleg a Krímtől nyugatra való további terjeszkedéssel (Herszon, Ogyessza).
  • Az alkalmazott katonai eszközök ezen célkitűzések megvalósítását célozták és célozzák. És ebben nincs változás a törökországi tárgyalási forduló után sem. (Ezért is érthetetlenek számomra egyes interpretációk, amelyek már szinte ujjongva az orosz szándékok módosulásáról, sőt egyenesen orosz vereségről írtak). Ebből kiindulva gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy az északi és a keleti fronton mi az aktuális katonai helyzet. Mert: 

a.) Ukrajna NATO tagsága a jelenlegi feszültség szinten tartásával is időben kitolható/megakadályozható; 

b.) Ukrajna hadiipara megsemmisült, saját haderő ellátására nem képes; 

c.) az ukrán fegyveres erők mind technikában, mind élőerőben súlyos veszteségeket szenvedtek, katonai infrastruktúrája szinte teljes egészében megsemmisült; 

d.) Ukrajna lakossága újabb adatok alapján több mint 13%-kal csökkent; 

e.) a belső migráció 6 millió fő (kérdés, hogy Ukrajna mit tud kezdeni ennyi emberrel, ők nem választják-e majd inkább az emigrálást; 

f.) az ukrán GDP előrejelzések szerint 30%-kal fog csökkeni; 

g.) Oroszország Ukrajna eddig megszállt déli területeit képes megtartani, sőt növelni is. 

Vagyis a célokat tekintve: nincs ukrán NATO-tagság; az ukrán haderő jelenlegi állapotában sem képes támadó hadművelet folytatására; az oroszok lakta területek elcsatolása reálisan megvalósítható; a Fekete-tengeri uralom kulcsa (Krím-félsziget) orosz kézben. Az, hogy ennek mi az ára orosz részről, már más kérdés (úgy tűnik, Oroszország ezzel az árral nem törődik).

  • Ukrajna számára értelemszerűen a fentebb vázolt orosz megközelítés elfogadhatatlan, ragaszkodik szuverenitásához és területi integritásához.
  • Talán egy kérdésben hajlandó engedni, ez pedig a semlegesség. Ugyanakkor ennek fejében olyan biztonsági garanciákat vár el, amelyek a garantáló országok számára sem biztos, hogy elfogadhatók.
  • Ukrajna célja a tárgyalásokkal a tűzszünet elérése, ám ezt az Ukrajnát támogató Nyugat nem akarja.
  • Az ukrán fél által előterjesztett javaslat arra is utalhat, hogy felmerülhetett az ukrán vezetésben az, hogy ez a háború megnyerhető.
  •  A tárgyalások után az orosz fél bejelentette, hogy a „különleges katonai akció” első része lezárult. Jóindulatának jeleként kivonja csapatait a kijevi és a csernyihivi régióból.

És a fenti geostratégiai kitekintéshez egy adalék, hogy kik is a tényleges hadviselő felek: (a következő idézet az Institute for the Study of War nevű műintézmény március 31-i értékeléséből van. És hogy mi is ez az intézmény? A legjobb, ha tőlük idézek: We are committed to improving the nation’s ability to execute military operations and respond to emerging threats in order to achieve U.S. strategic objectives. Vagyis:

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy javítsuk a nemzet katonai műveletek végrehajtására és a felmerülő fenyegetésekre való reagálásra való képességét az Egyesült Államok stratégiai céljainak elérése érdekében”. 

És egy megjegyzés hozzá: nemzet alatt itt persze, nem Ukrajnát kell érteni).

The West should resist Russian ceasefire offers that give Putin leverage on Ukraine and instead provide Ukraine with everything it needs to win as long as the Ukrainians are willing to fight. Ukraine has a chance to defeat Russia’s objectives in the second phase of this war. The West’s highest priority should be providing all the lethal aid that Ukraine needs to do so.

Hevenyészett fordításban: 

„A Nyugatnak ellen kell állnia az orosz tűzszüneti ajánlatoknak, amelyek Putyinnak befolyást biztosítanak Ukrajnára, és ehelyett mindent meg kell adnia Ukrajnának, ami a győzelemhez szükséges, amíg az ukránok hajlandóak harcolni. Ukrajnának esélye van arra, hogy a háború második szakaszában legyőzze Oroszország céljait. A Nyugat legfőbb prioritása az kellene legyen, hogy minden olyan halálos segítséget megadjon, amelyre Ukrajnának ehhez szüksége van.”

Azt hiszem, ennél árulkodóbb mondatok nem is kellenek: a Nyugat proxy háborúja folyik Oroszország ellen az utolsó ukrán katonáig – addig, amíg azok akarnak és képesek harcolni a Nyugatért (értsd ezalatt a fenti önmeghatározás tükrében az USA érdekeiért).

Ahogyan én látom és értékelem a fentieket:

  • Oroszország politikai céljai változatlanok.
  • A politikai célokat továbbra is katonai eszközökkel kívánja megvalósítani.
  • A hadászati művelet első üteme csak részben tekinthető sikeresnek, eredeti céljai csak részben teljesültek. Két kiemelkedő cél – Kijev elfoglalása, és ezen keresztül a jelenlegi ukrán vezetés kiiktatása – nem valósult meg.
  • A több mint kétezer kilométeres frontvonalon minden hadműveleti irányban egyidőben felvállalt támadó műveletek a kezdeti sikerek után kifulladtak. A felsorakoztatott haderő mennyisége és minősége csak két- háromhetes műveletet tett lehetővé, és megfelelő tartalékok híján Oroszország a hadászati kezdeményezést elveszítette.
  • Az Oroszország számára békében rendelkezésére álló erő ilyen nagyságú hadászati művelet esetében csupán egy főcsapás irányt és egy kisegítő csapás irányt tesz lehetővé. Ennek felismerése van most folyamatban. Amennyiben ez így van, akkor ez nagyon is racionális megközelítés az oroszok részéről. Ez azt is jelenti, hogy az ukránok még nem lélegezhetnek fel, a háborúnak még nincs vége.
  • A törökországi tárgyalások, illetve az oroszok által bejelentett „előzékeny” katonai intézkedés célja (amelynek következő eleme lehet akár egy tűzszüneti ajánlat is) nem más, mint időnyerés katonai erőinek átcsoportosítására, a csapatok újjászervezésére és pihentetésére, illetve az új irányokhoz történő felvonultatására.
  • Az ukrán katonai potenciál további csökkentése folyamatos, precíziós támadásokkal a lőszer, üzemanyag és élelmiszer raktárak szisztematikus pusztítása új elemként jelent meg az orosz katonai arzenálban. Ennek már most vannak eredményei, hiszen a javító-ellátó bázisok nagy részét megsemmisítették.
  • Az új orosz csapás iránya Dél-Kelet-Ukrajnában lehet, amelynek célja az ukrán főerők donbaszi csoportosításának bekerítése. 
  • Továbbra sem zárom ki harcászati atomfegyver bevetését Kijev ellen.
  • Ukrajna győzelmére kevés esélyt látok, bármennyire is el akarja ezt hitetni a fősodrú média.
Szabó József FB

Szabó József, Facebook

És akkor nézzük a hadműveleti területeket:

  • Az orosz erők északi frontja új parancsnokot kapott a Keleti Katonai Körzet parancsnokának személyében.
  • Az orosz erők átcsoportosítása megkezdődött. Gyülekezési körzetek azonosíthatók be Kurszk és Belgorod térségében. (Ebből már vonhatók le következtetések a következő támadási hullám csapásainak irányairól: felújulhat a támadó hadművelet a Belgorod-Harkov-Izjum irányban, illetőleg a Kurszk-Kijev irányban).
  • Kijev észak-nyugat térségéből az orosz csapatok kivonása folyamatban van. A harc- és gépjárműveken látható jelzések szerint légideszant alakulatokat csoportosítanak át. Információkat találtam arra vonatkozóan, hogy a 35. és a 36. összfegyvernemi hadseregek részeit is kivonják a területről, illetve arra is, hogy a hadseregek egységei védelembe mennek át. Egyelőre tehát kissé tisztázatlan a helyzet. A kivonásra került csapatok személyi állományát fel kell tölteni újabb bevetés előtt, vagy a megmaradtakból kell új alakulatokat szervezni.
  • A kivonással párhuzamosan a harci cselekmények folynak a 35. hadsereg és az ukrán csapatok között – feltehetően a hadsereg utóvédjei harcolnak. Ukrán jelzések szerint a Kijev-Zsitomir közötti autópálya oroszok által ellenőrzött szakaszát felszabadíthatják.
  • Észak-nyugaton Csernyihiv városa továbbra is ostrom alatt van, bár az ostromgyűrű lazulására utaló jelek is vannak. Az ostromot végrehajtó 41. hadsereg jelenlegi helyzetéről nincs megbízható információm. A 2. összfegyvernemi hadsereget (vagy annak részeit) is visszavonják a határ mögé. Ennek a hadseregnek a veszteségei nem jelentősek, kis pihentetés után szinte azonnal bevethető. Főerejét a 90. harckocsi hadosztály és a 2. gépesített hadosztály képezi – jelentős erőt képvisel. Ugyanakkor arra is találtam információt, hogy mind a két fél Konotop város környéken erőket von össze és nagyobb csatára készül. A csata tétje: a Csernyihivben és Nyizsinben körbezárt ukrán erők felszámolása vagy felmentése.
  • Harkovtól az 1. gárda harckocsi hadsereg kivonása van folyamatban. 47. harckocsi hadosztálya és 4. gépesített lövészdandárja hadrafogható állapotban van. A hadsereg új parancsnokáról még nincs információm.
  • Talán ennek a hadseregnek a visszavonásával hozható összefügésbe a Belgorodot ért ukrán légi támadás, amelynek során a belgorodi üzemanyagraktár tartályait gyújtották fel ukrán helikopterek. Az orosz területet ért támadás mindenképpen új és jelentős eleme a háborúnak – még akkor is, ha csupán egy nagyon kis erővel végrehajtott akció volt (kettő darab MI-24 helikopter). (Nem csodálkoznék azon, ha a hadsereg légvédelméért felelős parancsnokát „baleset” érné egy ukrán mesterlövész képében).
  • Korábbi posztjaimban már jeleztem, hogy nagyobb csaták várhatók Harkovtól dél-nyugatra az Izjumtól Szeverodonyeckig terjedő szakaszon. Most is úgy vélem, hogy az ukrán donyecki csoportosítás sorsa itt dőlhet el. Orosz szempontból pedig az itt esetleg kicsikart győzelem ismét lehetővé tenné a stratégiai kezdeményezés visszavételét. Izjumot az orosz erők már birtokba vették és a várostól délre hídfőállást is kiépítettek. Az ukrán fél a védelmét kb. 15 000 fővel erősítette meg, így a Donbaszban lévő ukrán erő nagysága 80-90 000 főre nőtt.
  • Mariupol: az AZOV ezred törzsét 31-én a reggeli órákban helikopterrel megpróbálták kimenekíteni, ám a helikoptert lelőtték. A fedélzeten tartózkodó 17 ukrán katona közül kettő élte túl a zuhanást (az egyik közülük az ukrán Hírszerzési Főigazgatóság 10. különleges rendeltetésű dandárjának tisztje volt). Feltehetően az Azov ezred törzse volt a gépen. Szervezett védelemről már nem lehet beszélni, elszigetelt csoportok harcolnak a végsőgik.
  • Precíziós csapás érte Lizicsankot, Csugujevet és Nomomoszkovszkot, ahonnan az ukrán harkovi és donyecki csoportosítást látták el üzemanyaggal és kenőanyaggal. (A kremencsuki olajfinomító még teljes kapacitással működik – napi kibocsátási kapacitása 7 tonna).
  • Dél-nyugaton, Nyikolajevből március 25-én egy ukrán dandár ellentámadást indított Herszon irányába. Az orosz légifelderítés a támadás megindulási körletét még időben felfedte és az orosz tüzérség csapást mért az ukrán dandárra, így annak támadása elakadt.Hát, most pár napig mi várakozunk, az ukránok meg az oroszok nagy csatákat fognak vívni a teljes déli fronton és dél-keleten.

Forrás: Szabó József facebook oldala, Borítókép: AFP