ZSÍR

Vágvölgyi Gergely: Tespedtségünktől küldetésünkig – advent 3. 2021. dec. 13.

Csak akkor szólhatsz, ha azt mondod, amit hallani akarnak. Akkor is, ha léted messze elvezet a szabadelvűség előtti időkbe, s akkor is garantált lesz, amikor a liberalizmust (s még egyéb izmusokat szép számmal) már régen kiheverte az emberiség.

„E szent karácsonyi időben népem nagy családja számára nem a tudást és nem is a hitet kérem, ez többé kevésbé mindannyiunkban megvan, hanem >>éhséget<<, az olthatatlan >>szomjúságot<<, mely kitép tespedtségünkből és elindít az Igazság felé” – írja Böjte Csaba a Meglelni a XXI. század Betlehemét című szövegében. Ez az az Igazság, tehetjük hozzá az Írás fényében, amelyet megismerve szabaddá leszünk. Keresztény szabadságunk pedig – int XVI. Benedek emeritus pápa – nem azt jelenti, hogy minden lehetőséget nyitva hagyunk a veszteségtől való félelemtől vezérelve, hanem azt, hogy szabad elhatározásból elköteleződünk arra, hogy mások érdekében cselekedjünk.

Keresztény és zsidó felekezetek, összesen tizennégy, a minap bölcs állásfoglalást adtak közre, amelyben megerősítették hitvallásukat saját, többezer éves tanításuk mellett a házasság és a család intézményeit illetően. Manapság ez már-már forradalmi tettnek számít, noha ennél konzervatívabb álláspont nincsen. Zúdul is rájuk a gyűlölethullám mindenfelől, amiért ki merték mondani azt, ami hitük része és ami szervesen hozzájuk kapcsolódik. Ez pedig, ha nem egyezik a kortárs nyugati fősodor zajával, egyenesen skandallum. Csak akkor szólhatsz, ha azt mondod, amit hallani akarnak. Akkor is, ha léted messze elvezet a szabadelvűség előtti időkbe, s akkor is garantált lesz, amikor a liberalizmust (s még egyéb izmusokat szép számmal) már régen kiheverte az emberiség.

Mert arra hív, hogy kiszakadjunk a tespedtségből és induljunk az áhított Igazság felé. Nem pusztán azoknak ad erre ösztönzést, akik rég elhivatottan ébresztgetnek és őrzik a lángot, de azokat is, akik még legyintenek, a gondokat távoli helyek gondjainak lát(tat)ják, a problémákat álproblémáknak vélik.

Hogy ma szólni kell, nem kérdés. S hogy éppen adventben, karácsony közeledtével? Igen, mert a szeretet nem mézes-mázos-szirupos-rózsaszínködös valami, hanem a másik javát akarva köteleződik el, s jogot nyer ezáltal arra, hogy bűnökre figyelmeztessen.

Saját életünkben is ez most a feladatunk: a tespedtséget legyőzve, bűneinket elhagyva készülni karácsony ünnepére, elköteleződve az Igazság mellett. A remény vasárnapján ezzel az elhatározással gyújthatjuk meg koszorúinkon a harmadik gyertyát.

forrás: mandiner, nyitókép: Tajti Krisztián