AMMARHA!

Van még ennél is lejjebb? Ukrajna ausztráliai nagykövete lányának egyetemi tanulmányaira tarhál 2022. aug. 15.

Pénzt, (vas)paripát, fegyvert követelni egy dolog - mondhatni ukrán elnöki alkotmányos kötelezettség. No, de kihasználni egy háború kellős közepén a nemzetközi közvéleménynek a megtámadott fél iránti természetes szimpátiáját, az vajon mi? A megfelelő jelző megtalálását a kedves olvasóra bízzuk, itt a kommentszekcióban lehet megtenni a téteket.

A helyzet a következő: adott egy sikeres ukrán üzletember (emlékeztetőül: az újbeszél nagyszótár ma aktuális kiadása szerint egy ukrán vállalkozó sikeres üzletember, míg ugyanez orosz kiadásban oligarcha), akit a “hazájának” tett szolgálata elismeréseképpen elküldenek egy ausztrá-új-zélandil jutalomútra s megteszik canberrai (és egyben wellingtoni) nagykövetnek.

Telt-múlt az idő, a kicsi lánya közben felcseperedett, s most ott találta magát a Mirosnyicsenko család, hogy egyetemre kéne küldeni az ifjú hölgyet, lehetőleg valami jófélére, mert bár Kijev ugyan a világ közepe, de mégis… No, de hova és miből?

A leányzó - nem túl diplomatikus módon - az USA valamennyi egyetemét kizárta a sorból (e felvilágosodás egy kaliforniai útján érte egyébként), ő ugyan oda nem megy, neki a londoni University College London kell, kémia és menedzsment szakon. Az intézmény a világranglista 18. helyén áll, szóval nem egy elveszett gyermek, tudja mit akar…

Az ilyesmi azonban nem olcsó dolog, s bár a papának ugyan van mit aprítani a tejbe, valódi hagyományőrzőként ragaszkodik a napjainkban virágkorát élő ukrán módszerekhez: a vele szimpatizáló “internet népét” kéri arra, hogy a lányka első egyetemi évfolyamának mintegy 30 ezer fontos költségét dobják már össze. Az e célből közzétett Facebook-bejegyzésben mindenféle szégyenérzet nélkül meg is adta a crowfunding-felhívás linkjét, ezt mi is készségesen megtesszük, hiszen úgy segítjük Ukrajnát, ahogy csak tudjuk. Márpedig a jövő ukrán értelmisége…maga jövő!

Van még lejjebb is: a támogatásra szoruló ifjú hölgy a tarháló oldalon azt is leírja, hogy brit vízumát az ukrán menekülteknek szóló program keretében kapta, így jogosult a hazai tandíjra. Ami azt jelenti, hogy a többi külföldi diákra kirótt 31.200 fontos tandíj helyett neki a brit hallgatókra vonatkozó 9250 fontos éves tandíjat kell fizetnie. „Ez még mindig óriási összeg a családomnak, amit elő kell kaparnia. Ezért szükségem van a támogatásotokra” - írja a szemérmes kis diplomatacsemete.

Az adományozás mindenesetre a család vérében van, hiszen a lembergi Ukrán Katolikus Egyetem a papát “régi barátként és adományozóként” tartja számon.

Az orosz külügyi szóvivő a következőképpen summázta a jelenséget: „A koldulás és a csavargás a kijevi rezsim "diplomáciájának" alapja”.