A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Vladimir Orlov Foto veche info ru

Végre egy orosz véleményt is leközölt a szlovák sajtó 2022. dec. 2.

Igaz, a két szlovák konzervatív portál egyikén jelenhetett meg a cikk. Még véletlenül sem a "független-objektív" sajtó, azaz a FOS univerzumában.

Vlagyimir Orlov, az orosz katonákat segítő Vecse Interregionális Közhasznú Szervezet vezetőjével szemlézett egy terjedelmes beszélgetést a Štandard hírportál.

A katonai szakértő a business-gazeta.ru-nak adott interjúban számos témáról beszélt - kezdve az egyszerű katonák szükségleteiről, akinek szerinte sokkal többre van szüksége, mint egy tank, egy géppuska és egy parancs.

"Millió apróságnak tűnő dologra szükségük van. Néha ugyanis a mosakodás vagy a megbízható rádiókommunikáció megszervezésének képtelensége demoralizálóbb, mint a túlerőben lévő ellenséges erők támadása" - mondta Orlov.

Elmondta, hogy a Vecse nem kormányzati szervezet által a katonáknak nyújtott segítségre a hatályos jogszabályok vonatkoznak. Fegyvereket nem tud nekik vásárolni a civil szervezet, de más felszereléseket igen - például hőkamerákat, egyenruhákat, felszereléseket, egyszerűen olyan dolgokat, amelyek a harctéren számukra létfontosságúak.

A Veche a háború első napjai óta szervez segélyakciókat a katonáknak, ellátva őket azzal, ami hiányzott nekik vagy amit elvesztettek. Orlov hangsúlyozta, hogy soha nem csinált titkot politikai álláspontjából, és már az úgynevezett Euromajdan kezdete előtt is "az ukrán területek felszabadításáért harcolt a Bandera-rezsim alól".

Ami új ebben a háborúban, az a drónok harca.

Orlov elmondta, hogy a kis drónokat oroszlánrészét a harmadik szektornak nevezhető közeg szállítja a frontvonalban harcoló katonáknak. A katonáknak a kis drónoka is szükségük van, nemcsak a speciális és drága nagy katonai drónokra.

"A drónokkal azonban az a probléma, hogy fogyóeszközök, és egy drón élettartama a frontvonalon nagyon rövid - szó szerint néhány hét az első repüléstől a megsemmisülésig, és ez akkor van így, ha a drón olyan képzett kezelő kezébe kerül, aki nagyjából tudja, hogyan kell kezelni. De ha az üzemeltető nem végezte el a megfelelő képzést, nem rendelkezik megfelelő harci tapasztalattal, akkor egy vagy két harci repülés, és a drónnak annyi." - mondta.

Orlov szerint jelenleg egyedülálló helyzetnek lehetünk tanúi: "A történelemben most látjuk először a kis drónok tömeges használatát. Egyetértek azzal, hogy eddig is használtak drónokat különböző katonai konfliktusokban, például Szíriában, Jemenben és a 2014-2022-es donbásszi katonai konfliktus során. Az orosz katonai ipari eddig a nehezebb drónok gyártásával foglalkozott, mint például az Orlan drónok, a Zala Aero termékei és hasonlókkal. Nem lehet azt mondani, hogy nem gyártottunk drónokat."

De most kiderült, hogy nem nemcsak speciális, célorientált, drága és bonyolult kezelést igénylő drónokra, de apró, általános célú drónokra is szükség van, és meglehetősen nagy számban.

Orlov szerint az amerikai hadseregnek is gondjai vannak a kis drónokkal. "Összességében a világ modern hadseregei közül egyik sem volt erre felkészülve. A világon egyetlen hadsereg sem rendelkezett még annyi drónnal, mint a Mavic, és egyetlen hadsereg sem gondolta volna, hogy ilyen mennyiségben lesz rájuk szükség."

Cherson átadása egy orosz- amerikai paktum része lehetett.

Orlov szót ejtett az orosz erőknek az ukrajnai Herszon városából a Dnyeper bal partjára történő novemberi visszavonulását is. Elmondása szerint erről augusztus vége óta tárgyaltak. "Mindenki erről beszélt. Az egyszerű emberek, a hadsereg és a tisztviselők is. Nem tudom megnevezni az okot, de nyilvánvaló, hogy ennek komolyabb politikai döntések vannak a hátterében, amelyek John Sullivan (2022. szeptember 4-ig az USA oroszországi nagykövete volt) és amerikai nagykövetünk kulisszák mögötti tárgyalásainak eredményeként születhettek meg. Valószínűleg ez lehet a háttérben és talán még valami más is."

Orlov azt is elismerte, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában védekezni kénytelen. Az egyetlen hely, ahol támadó akciókat hajt végre, az a donyecki régió, ahol a Donyecki Népköztársaság "felszabadítása" az orosz erők feladata.

"A helyzet javul a hat hónappal ezelőttihez képest. Jelenleg az ellenség, amely korábban megközelítette Donyecket, kénytelen volt visszavonulni. Meg kell értenie mindenkinek, hogy az ukránok itt nyolc év alatt hatalmas erődített területeket alakítottak ki, ahová csak nagy nehézségek árán lehet behatolni. Ahhoz, hogy ezt gyorsabban megtehessük, meg kell erősítenünk a frontvonalat, és ehhez nem 300 000, hanem 700 000 vagy akár egymillió embert kell mozgósítanunk."

Ha ezt sikerülne nekik, akkor lenne esély arra, hogy néhány helyen áttörjék az ukrán ellenség védelmét.

Orlov szerint 300 ezer katona mozgósítása valójában csak a frontvonalon keletkezett lyukak betömésére elég, de ez nem elegendő ahhoz, hogy aktív támadó hadműveleteket folytassanak az 1200 kilométer hosszú ukrán fronton. Egymillió főnyi szárazföldi seregre lenne szükség ehhez. És ez csak ez a frontvonal. Ott vannak még a balti államok, a Távol-Kelet és a NATO-ba tartó Finnország.

Ezért elkerülhetetlennek tartja a mozgósítás második hullámát.

"Ha a feladat a gyors előrenyomulás és az ellenség legyőzése, akkor egy második mozgósítási hullámra van szükség. Ez nem vágyvezérelt politikai kívánság, nem a háborúzás iránti lelkesedés, hanem egyszerűen csak statisztika és matematika."

Orlov azt jósolja, hogy télen a front stabil lesz. Nem gondolja, hogy Oroszország, a "kollektív Nyugat" és Ukrajna jelentős kísérleteket tesz majd bizonyos területek elfoglalására.

Arra a kérdésre, hogy mi a valószínűsége egy második, fehéroroszországi front megnyitásának, Orlov a következőket mondta:

"Nem lepne meg, ha ilyen döntés születne. Ha ez megtörténne, örömmel fogadnám. Sőt, ez lenne a legoptimálisabb megoldás, mert ha Közép-Ukrajnát elvágnánk a nyugati részétől, akkor elvágnánk az erőforrás-ellátást a Bandera-rezsim azon csapatai számára, amelyek a frontvonalon állnak velünk szemben. Arra számítottam, hogy ez tavasszal fog megtörténni, amikor csapatainkat Kijev térségébe telepítették. De politikai okokból államunk jó szándékot mutatott, és kivonta onnan a csapatokat, abban a reményben, hogy a józan ész győzedelmeskedik ukrán részről."

De, amint tudjuk, nem ez történt.

Az interjú legmeglepőbb része az, amikor Orlov nemhogy átkozná az amerikaiakat, köszönetet mond nekik.

"Ez a katonai konfliktus, amelybe a politikai vezetésünk nem akart belemenni, meg fogja változtatni az országunkat. Az amerikaiak voltak azok, akik mindent megtettek azért, hogy ez az egész beinduljon. Természetesen sok probléma volt nálunk is, a gazdaságban, a politikában, beleértve a hadsereget is. Ezzel a háborúval azonban a színfalak leomlottak, és maradtak a csupasz tények. Megtudtuk, hogy mink van, mit tudunk ténylegesen létrehozni, és mi az, ami nagyon hiányzik. Bizonyos értelemben ez nagyon jó, sőt, akármilyen furcsán is hangzik, köszönet jár ezért a kollektív Nyugatnak. Nagyon hálás vagyok az amerikaiaknak, hogy szembesítettek bennünket a hiányosságainkkal."